A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1992-1993 (Debrecen, 1994)

Néprajz - P. Szalay Emőke: Hódmezővásárhelyi kerámia a Déri Múzeumban

P. Szalay Emőke Hódmezővásárhelyi kerámia a Déri Múzeumban A magyar népi fazekasság legszámosabb mesterrel dolgozó központja a XIX. században Hódmezővásárhely volt, amelyről Kiss Lajos tollából a magyar kerámiakutatás első mintaszerű feldolgozása jelent meg. Munkáját Kresz Mária egészítette ki több jelentős tanulmányával.

1 Feldolgozásaikban a hódmezővásárhelyi Tornyai Múzeum, a Néprajzi Múzeum és a szegedi Móra Ferenc Múzeum anyagán kívül magángyűjtemények tárgyait is bemutatták. Az alábbiakban a Déri Múzeum hódmezővásárhelyi edényeinek bemutatásával újabb tárgyak kerülnek a nyilvánosság elé. A főként tálasokként emlegetett hódmezővásárhelyi fazekasok termékei közül először a tálakat ismertetem. A Déri Múzeum néprajzi gyűjteményében jelenleg 25 tálat és tányért köthetünk ehhez a központhoz. Elsőként a legnagyobb tálat említjük, amely sárga mázzal fedett, ez a vásárhelyi fazekasok kedvelt technikája volt a XIX. század első felében. A tál igen régies hatású, amelyet a hódoltságra visszamenő fésűs díszítés okoz.

2 (1. kép) A XIX. század második felében kedvelt tálforma volt a formás tál, amelynek mintáját egy porcelángyári német legény hozta Hódmezővásárhelyre. Nem véletlen, hogy 17 darabot őriz belőlük a Déri Múzeum. Két alaptípusra oszlanak. Az egyik kerek karéjos szélű, ebből 12 darab található, míg a másik lemetszett sarkú, nyolcszögletes peremmel ellátott. A kerek tálak alapszíne változatos. Egy kávébarna alapszínű minden további díszítést nélkülöz.

3 Egy ugyancsak barna tál díszítését a karéjokba festett pettyek alkotják.

4 A harmadik barna tál karéjait egymáson átívelő fehér hullámvolnalak alkotják.

5 A legdíszesebb barna tál szélét a karéjokban elhelyezett hármas rozmaringágak, közepét fehér körrel határolt nagy fehér virág színes levelekkel körülvéve díszíti.

6 (2. kép) A következő csoportot alkotó négy tál alapszíne a mezőtúriak kedvelt dudi színére emlékeztet, vörös, sötétbarna, zöld és kék díszítménnyel. Egyikükön a karéjok barnával hangsúlyozottak, minden másodikban kis ágak díszlenek. Közepén fehér koncentrikus körökre festett hasonló motívumokból és pontokból összeálló minta.

7 A kővetkező tál peremdíszének megoszlása ugyanaz, minden második karéjban vörös és barna bimbós ágacska, közepén erősen az 1 Kiss Lajos: 1964. Kresz Mária: 1954. 1964. 1981. 1990. 1991. Ezúton mondok köszönetet Nagy Verának a tárgyak meghatározásához adott segítségéért. 2 Leltári szám: V. 69. 17. 1., méret: 0: 59 cm 3 Leltári szám: D. Gy. 246., 23,4 cm 4 Leltári szám: V. 1914. 59. 2., 0: 24 cm 5 Leltári szám: V. 1933. 120., 0: 21,5 cm 6 Leltári szám: V. 1930. 67., 0: 26 cm 7 Leltári szám: D. Gy. 494., 0: 24,3 cm Ezt a tárgyat és a következőket annak ellenére ide soroljuk, hogy István Erzsébet hasonlót közöl mezőtúriként. 1985. 180. kép. Mindezt azért tesszük, mert Déri György leltárában idesorolta. 267