A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1992-1993 (Debrecen, 1994)

Történelem - Szűcs Ernő: Hadifogság és hazatérés II. (1945. VIII. 25–1946. V. 12.)

lyezték cl az alakulat konyháit, majd mellettük, de a tavacskának már másik oldalán füstölögtek a "tűzhelyek". Ez utóbbiaknál a hadifoglyok saját maguk főzicskéltek, kotyvasztottak csodálatosabbnál csodálatosabb, a központi kosztot pótló étkeket. Friederikenhofban — különösen kedvelt volt — a "pirítottbab". Ami nem volt más, mint a foglyok lakta pajta és a civilek használatában lévő istáló között, a tanyából kivezető út mellett felfedezett babföld különösen nagyszernél termésének megpirított változata. Ezt általában lóbabnak nevezték a hozzáértők. Vélem, azért is került a fogyasztói lista élére ez a termék, mert ennek ezidőben volt érése, elkészítése pedig rendkívül egyszerű volt. Mindössze hüvelyéből kellett csak kibontani, s crősebb drótból készített nyéllel ellátott nagyobb szardíniás dobozban lángoló tűz, vagy parázs felett, szitáló mozgást végezve megpirítani. Igen jóízűnek tűnt akkor, igaz, a fogakat igencsak igénybevette, mert kemény volt. Fogyasztása divatba jött, ami nemcsak a könnyű beszerezhetőséggel és egyszerű elkészítési módjával volt kapcsolatos, hanem kellemes ízével és a fogyasztás kedvező formájával is magyarázható. Ugyanis a megpirított babot az ember zsebrevágta a pattogatott kukoricához, illetve a pirított napraforgóhoz hasonlóan eszegette, de még az élvezett cikk héját sem kellett kiköpködni. Érdekessége volt a dolognak, hogy a babszedés annyira általánossá vált a leventék között, hogy végül is az általunk gyűjtött mennyiségnek egy részét leadtuk a közösbe, a zászlóalj élelmezési raktáránál, ahol is az egész tábor számára főzeléket készítettek belőle (szept. 14-én). Bár igen ésszerű eljárásnak volt minősíthető, hogy a beszerzett anyagot így igazán hasznos formában dolgozták fel, de a későbbiekben sajnos mégsem alkalmazták. Valószínűleg nehézségekbe ütközött a dolog lebonyolítása. A rehnai és neukircheni mélypont után itt már jobb kosztot kaptunk. Másod, harmadnaponként tejleveshez — biztos, hogy szeparált tejből — is hozzájutottunk. Kcnyéradagunk gyakran elérte a napi 65—70 dkg-ot. Ráadásul cigarettáért (s nekem ilyen még ekkor nem volt) — további élelmiszereket, vajat, mézet pirítotlbabot, meleg ebédet stb-t lehetett vásárolni. Ennek eredményeként a testsúlyomból az előző hónapokban elveszített közel húsz kilómból Friederikenhof-ban több mint tizet visszanyertem Szeptember 5-ére elértem a 65 kg-ot. Itteni életünk leglényegesebb eleme lett, hogy megkezdődött a rendszeres iskolai foglalkozás. Az angolok fogolytáboraiból ideirányították az iskolakorú magyar ifjakat, az oktatói kar létrehozása érdekében pedig a tanári, tanítói képesítéssel rendelkezőket. Ilyen végzettséggel azonban a szükséglethez mérten kevesen rendelkezhettek fogolytáborainkban, ezért pótlásukra egyetemistákat, nem egy esetben Eötvös-kollégistákat irányítottak hozzánk. így lettem én az általam is kezdeményezett, alapított iskola eddigi oktatója ugyanannak az intézménynek növendéke. Feljegyzéseimben megmaradt az itt tanítók neveinek nagy része. Az összpontosítás után zászlóaljnyira duzzadt egység parancsnoka, egyben a hadifogoly iskola igazgatója Fürész Gyula tanítóból aktivált százados lett, akivel Rchnában és Ncukirchenbcn is együtt voltam fogságban.

2 Undi Károly karpaszományos őrmester lett a középiskolás (gimnázium, polgári, kereskedelmi = ma közgazdasági) század vezető tanára. Szabó József önkéntes a német nyelvet, Pcrne Gyula a magyar irodalmat, és nyelvtant, cgyidőben Szánthó György, később Jakab ... a történelmet, Jambrik Kázmér a föld- és néprajzot, Ilamza Tibor a vegytant oktatta, Elemes Béla pedig a kereskedelmi ismeretek tanára volt. Bátyám a hittant oktatta. Kiss Ferenc főhadnagy volt a zászlóalj segédtisztje, mondhatni helyettes igazgatója, Liptay Tibor pedig az iskolatitkári teendőket látta el.

3 Engem, mint kereskedelmi tagozatost nem oktattak, de a nevelői karhoz tartoztak még Nánássy Géza és Tegzes György zeneakadémiai hallgatók, akik a későbbiekben a részlegünk kulturális életében jelentős szerepet játszottak, amivel más népek, nemzetek előtt is elismerést szereztek a magyarságnak. Illő azt is megjegyezni, hogy itthon évek múltával ennek a tanári karnak jelentős hányada főiskolai, egyetemi tanár lett. Tehát nívós kollektíva végezte az oktatást a "hadifogoly iskolában". 2 Fűrész Gyula később Inárcson lett pedagógus és ő szervezte meg az ottani helytörténeti gyűjteményt. Ebben őrizték az egykori hadifogoly-iskola iratait is. 3 Önkéntes a két világháború közötti időben olyan katona volt, aki érettségivel rendelkezett, s behívása után egy éven belül, a tisztesi rangok betöltése után tisztvizsgát tett elérve a zászlósi rangot. A mi "önkénteseink" csak karpaszományt viseltek, rangjuk még nem volt. 248