A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1992-1993 (Debrecen, 1994)
Történelem - Surányi Béla: A szántóföldi növénytermesztés szerkezete Debrecen mezőgazdaságában (1920–1990)
Az egyenlőtlenség ellenére a gépesítés színvonala megfelelő, hiszen pl. az aratáskor egy kombájnra 203 hektár (351 kat. hold) szántóterület betakarítása jutott. Ez a viszonylag alacsony hányados egyúttal jelzi a gépkihasználás hatékonyságát is. Ha a két nagyüzemi szektort vizsgáljuk a gépesítés terén, egyértelmű az állami gazdaságok fölénye. 1975—1980 között 103 a gabonaaratás 100%-os gépesítettsége kivételével, a kukorica betakarítás, a burgonya és a cukorrépa kiszedés, a 100 hektár szálastakarmány-terület kaszalása-kazalozása, rendfelszedésekocsira rakása az állami szektor előnyét fémjelezte. A gépesítés fejlődésének kedvezett, hogy az 1970-es évek első felében megjelentek a szántóföld termelési rendszerek. A szűkülő pénzforrás azonban a géppark 104 fokozatos elavulásához vezetett, amelyet tetézett még az állandósult alkatrészhiány. Mindez együttesen hozzájárult a gépkihasználás hatékonyságának romlásához. Az 1980-as évektől felgyorsult a nagyüzemi gépállomány technikai "leépülése". Ami a kisüzemeket illeti, e téren a helyzet tragikusnak mondható, hiszen a központi tervelőírásos gazdaságpolitika figyclmenkívül hagyta e fontos szektor igényét. Hiányoztak azok a kiségpek (erő- és munkagép), amelyeket a tőkés piac bőségesen kínált a gazdálkodóknak. A talaj termékenységének kihasználásában "... a víz káros többlete vagy hiánya 60%-os valószínűséggel kisebb-nagyobb mértékben a mezőgazdasági termelést korlátozó tényezőként jelentkezik, mert csökkenti a termelést, rontja annak minőségét és növeli a termelési költségeket." 105 A két világháború közötti időszakból a debreceni gazdálkodók közül csak Eszenyi József szepespusztai gazdaságáról 106 van tudomásunk, ahol a burgonyát és cukorrépát permetezve öntöztek. Az 1945 utáni evek grandiózus tervei és a valóság messze elkerült egymástól. Különösen nehéz megállapítani azt, hogy miként alakult valójában Debrecen mezőgazdasági területén az öntözés aránya a Tiszalök-i duzzaztömű megépülése után. Hiszen a későbbiek során sem áll rendelkezésre — egyelőre — elkülönített adat a város öntözött területéről, csak megyei összesített adatok utalnak az öntözés méretére: 1 " 7 Az öntözött teriilel nagysága Hajdú-Bihar megye mezőgazdasági nagyüzemeiben (TSz + ÁG) (Me: hektár) év szántó rét és legelő 1965 8 930 1663 1970 3 646 496 1975 14 324 3 953 1980 5 602 3 982 1986 13 029 5 513 103 Tibold Vilmos: A gépesítés fejlődése a szántóföldi növénytermesztésben. In.: A szántóföldi növénytermesztés átalakulása Magvarországon (1950—1980) Szerk.: Hajdú Miklós Bp., 1987. 139—150. 104 Hajdú-Bihar megye statisztikai évkönyve. (Db., 1987.) 121. Lásd később: HBmegye (1987).: 1986-ban a megye nagyüzemeiben — új gépek vásárlásának elmaradása miatt — ugrásszerűen megnőtt az elhasználódott, a tehnikailag elavult erő- és munkagépek száma. A leggyakoribb típusok közé tartozó 40—75 kW teljesítményű traktorok 33,5%-át pl. 1980 előtt vásárolták. Ez a tendencia érvényesült Debrecen mezőgzdasági üzemeiben is. Kedvezőbb volt a helyzet a kombájnoknál, ahol ez az arány csak 11,5% volt, ezzel ellentétben viszont lehangoló a cukorrépa- és szálastakarmánybetakarító gépek állapota, ahol 50—60% között mozgott az elhasználódott, elavult munkagépek aránya. Különösen magas, 30%-os, az állami gazdaságokban a kombájnok, a magajáró szálastakarmány-betakarító gépek számának a csökkenése. Mindez kedvezőbb képet mutatott a termelőszövetkezetekben. 1990-ben közel 10%-kal kevesebb traktor dolgozott a földeken, mint 1985-ben. Lásd: Hajdú-Bihar megye statisztikai évkönyve. (Db., 1990.). 112. 105 A magyar mezőgazdaság agroökológiai potenciálja az ezredfordulón. (Szerk.: Láng István—Csete László— Hannos Zsolt. Bp., 1983.) 43. A felmérés a Hajdúságot — Debrecen szántóterületének zömét — a "kiemelt mértékű fejlesztés"-i osztályba sorolta. Lásd: Ua.: 47. 106 Debrecen (1931): 282. 107 HBmegye (1971): 134. HBmegye (1981): 211. HBmegye (1987): 112. Debrecen szántóterületéből csak 40 hektár szántóföldi zöldségfélét öntöztek. 244
