A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1992-1993 (Debrecen, 1994)

Történelem - Arnóth Sándor: Adalékok a püspökladányi zsidók történetéhez

A demográfiai változással cgyidőben a falu gazdasági életében is egyre nagyobb a súlyuk. Knopp Arád 1882-től 1892-ig gőzmalmot épít. Az egyre gyorsabban fejlődő közösség a kör­nyező uradalmak vezetését is megszerzi. Egyre több gépész, uradalmi intéző neve kerül az anyakönyvbe. Sokan elmennek innen, sokan jönnek, de kialakul egy megtelepedett, néhány száz fős mag, amely nem mozdul. Az itt élő boltosok, kereskedők segítik a letelepedni szán­dékozókat. A magányos fiatalokat kiházasítják. A házaspárok egy része nam találkozhatott az esküvő előtt a távolság miatt. Vegyes házassággal nem találkoztam. Nyilvánvaló a belső kom­mendálási rendszer. Már nem lehet egyértelműen kereskedő-házalő-bérlő túlsúlyról beszélni. Sokkal szélesebbé válik a skála. Az eltolódás a kistermelői és értelmiségi pályák irányába mu­tat. 1886-ban, az anyakönyv szerint 6 iparosnak, 2 tanítónak, 1 rabbinak, 1 házalónak, 1 fuva­rosnak, 1 vendéglősnek, 1 gazdálkodónak, 1 gazdatisztnek, 1 magánzónak született gyerme­ke. 29 Szoboszhiy Sándor jóvoltából, aki a vármegye oktatásügyével foglalkozott, mindkét tanítónak a neve fennmaradt: Neu féld Ernő, Újváry Adolf. A hagyományos "zsidó" foglalko­zásoktól sokan elszakadnak, így teljesebbé válik társadalmi struktúrájuk. 1887-től megtaláltam az anyakönyvekben a napszámosok csoportját is. A differenciálódás könyörtelenül működik, s a proletarizálódás ládányi jelenséggé is válik. A századfordulóhoz közeledve tehát az együttélés zökkenőmentesen fejlődött. Az asszimi­láció erőteljes volt. Példa erre az iskolaügy megoldása. A zsidó fiatalokat sokáig más felekezet iskoláiban taníttatták. 1885-től szervezik meg a sajátjukat Ncufeld Ernő vezetésével. Tőle előbb csak hitlant tanultak, majd Újváry Adolf beköltözése után már más tantárgyakat is át­vettek. Püspökladány lakosság ekkor 9824 fő. Közülük a harmadik legjelentősebb vallási cso­port az izraelitáké. Sokan jönnek ide. Magányosan, de családdal is. 1890-ben 45 porta van a kezükben. Több család is lakik egy udvarban. Nem lehet ekkorra már kibogozni, melyik táj­egységről jöttek. Vannak már itt Somogyból, Máramarosből, Árvából. Olyan foglalkozással próbálkoznak, ami itt nincs, vagy csak kevés. 1895-ben 6 esküvő van: 1 esernyős, 3 kereskedő, 1 konflis kocsis, 1 kofa. A nők ladányiak, a vőlegények Gáváról, Ot­tománból, Békásszentmihályból, Bucsáról, Debrecenből jöttek. 1900-ra 10 888 lakosból 574 izraelita. Anyanyelvüknek a magyart vallják. Magyar: 10856., német: 10, tót: 6, oláh: 16, szerb: 1., egyéb: 5. A járás legnagyobb községében az egyik legnagyobb csoport élt. Ennél nagyobb tömegek csak a megye városaiban laktak. A területen 5 congressusi, 11 status quo, 70 ortodox közösség élt. A ládányi all status quo egyike volt. A századforduló évében jön létre a Chevra Kadisa. Első vezetői: Staruszmann Béni, Roth József rabbi és Újváry Adolf tanító voltak. Erős és jól szervezett a közösség. Minden család magyarnak vallja magát. A jiddis már csak a liturgia nyel­ve lesz. Ott is gyakori a magyar prédikáció. A beépülés tehát a legmesszebb jutott. 1910-re még emelkedik a számuk, 600 lesz, ezután stagnálás veszi kezdetét. A falu fejlődése is lassul. A ládányi zsidók akkor költöztek be a faluba, amikor két történelmi korszak határára ér­tünk. A feudális Magyarország kereteit már feszegette egy modernebb társadalom néhány új hatása. Eleinte kevesen voltak, hiányt pótoltak, hiszen az addigi idegen eredetű kereskedők vagyonukkal távoztak, szegényítették az országot. Nekik jönni kellett a német, cseh-morva vi­dékről, mert szorította őket az ottani, tőkeerős polgárság. A fejletlen keleti területek sem nyúj­27 Statisztikai Évkönyvek Bpest 1870—90. 28 Uo. 1860—90. Bpest 29 Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Levéltár XXXII. 5/hbb. 1-4. k. 30 Szoboszlay Sándor: Hajdú vármegye és Debrecen szabad királyi város népoktatásügye 225. Bp. 1928. 215

Next

/
Oldalképek
Tartalom