A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1992-1993 (Debrecen, 1994)
Természettudomány - Szabó Sándor: A debreceni Nagyerdő nappali lepkéi a múlt és jelen tükrében
A Nagyerdővel közvetlenül érintkező zártkertek, gyümölcsösök beépítésével tűnt el a kardoslepke (Iphiclides podalirius) és ritkult meg a fecskefarkú lepke (Papilio machaon) a századforduló évtizedében pusztult ki a kis Apolló lepke (Parnassius mnemosyne) élőhelyének folytonos zsugorodása folytán. Más vidékeken, hol még előfordul, az állandó környezetszennyezései nagyon megritkította. A még ugyancsak ebbe a családba tartozó (Papilionidea) farkasalmalepke (Zerynthia polyxena) szórványosan található meg a Nagyerdőn, sok korábbi ismert élőhelyét beépítették, felszámolták. Veszélyeztetett faj lett ez a tőlünk északra egyre ritkább faj. A Nagyerdő védett belterületeit sem kímélik a személygépkocsik, kipufogógázok szennyezése és ezek mind háborgatják az élővilágot. A szemeslepkékhez (Satyridae) tartozó fekete szemes lepke (Minois dryas) az 1980-as évek elején pusztult ki, még a közönséges ökörszemlepke (Aphantopus hyperanthus), az utóbbi 5 év során korábbi biotópjaiból eltűnt, ma már néhány helyen kis egyedszámban található. Ezeken a területeken utat szélesítettek, ipari hulladékot temettek be, teljesen tönkretették élőhelyeiket. A lápok mocsarak lecsapolásával halt ki Debrecen lepkefaunájából a mocsári szénalepke (Coenonympha tullia). A mérsékelt éghajlati övben élő egyetlen mozaiklepke család (Riodinidae) faja a kockáslepke (Hamearis lucina) tápnövényének a kankalinnak a kipusztulásával és korábbi biotópjának a ligetes erdei tisztásoknak a felszámolásával, betelepítésével pusztult ki. Az igen nagy egyedszámot elérő fehérlepkék (Pieridae) családjába tartozó répa, repce lepke közönséges fajnak számít, jóval ritkább a káposzta lepke, mely időnként kártevőknél is fellép. Kedvenc élőhelyének az árnyékos, hűvösebb, párásabb erdőrészeknek zsugorodásával ritkult meg a hajnalpír-lepke (Antocharis cardamines) mely faj környezetszennyezésre igen érzékeny, Nyugat-Európában olyan ritka, hogy több országban a védett fajokhoz sorolták. A mustárlepke (Leptidea sinapis) és a citromlepke (Gonepteryx rhamni) az utóbbi 5 év alatt igen megritkult a tápnövényét jelentő erdőszegélyi cserjesáv megfogyatkozásával, illetve legelők és rétek művelésbe vonásával. A busalepkék családja Hesperiidae csupán egy fajt nélkülöz, az ún. Tükrös busalepke (Heteropterus morpheus) 10 éve halt ki a Nagyerdőről, drasztikus élőhelyátalakulás (építkezés) folytán. A busalepkék családjának a Nagyerdőn előforduló tagjai igen alkalmazkodjak, tág tűrőképességűek, tápnövényeik a fűfélék gyakoriak és kedvező számukra a jelenlegi száraz, igen meleg tendenciát mutató éghajlatunk. A boglárkalepkék (Lycaenidae) családjában számos védett faj kis egyedszámban, de mint értékes faunaelem, megtalálható a Nagyerdőn, ilyen pl. az ibolyás tűzlepke (Loweia alciphron), nagy tűzlepke (Thersamonia dispar) szilfa csücsköslepke (Thecla W-album). A bengeboglárka (Celastrina argiolus) igen gyakori faj, mely belvárosi területeken is fellép meg a közönséges boglárkalepke (Plyommatus icarus), a benzinmotoros fűnyírással és helikopteres rovarirtással egyre ritkább lett, korábban belvárosi parkok, terek területén is tenyészett. Manapság az erős környezetszennyezés miatt kihalt. A zöldes gyöngyházlepke (Pandoriana pandora) az 1960-as években rendszeresen előfordult a Nagyerdőn, majd évekre eltűnt, úgy országosan, mint a Nagyerdő területéről. Újból 1992-től terjedőben van. A nagy gyöngyházlepke (Argynnis paphia) visszahúzódóban van a területen, míg az ibolya gyöngyházlepke (Argynnis niobe) kipusztult a korábban ismert élőhelyéről. A kis gyöngyházlepke (Clossiana dia) élőhelyét befenyvesítések, útépítések veszélyeztetik, rendkívül meg ritkult ez a faj az utóbbi 3 évben. A fakó gyöngyház lepke (Clossiana selene) 1970-es években halt ki a Nagyerdőről, fokozatos kiszáradás, virággazdag erdei tisztások eltűnésével. Jelenleg a lepkevilág legellenállóbb, legalkalmazkodóbb képességű tagjai élnek már a Nagyerdőn, ezek adják az észlelhető fajok zömét. A Nagyerdő értékét teljesen nem vesztette el, mert található még jó néhány országosan védett faj, melynek a megőrzése mindenki feladata, hiszen a Nagyerdő az élővilágon kívül az ember számára fontos egészségileg, pihenés, szórakozás szempontjából. 19
