A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1992-1993 (Debrecen, 1994)

Történelem - Nagybákay Antal Zelmos: Két százesztendős debrecen családtörténeti adalék

Ezckután következhetnek a könyvecskében szereplő textilneműk, melyek anyaga: rumbur­gi vászon, chiffon, sers, pcrkail, creasz, damaszt, dama.grad. selyem atlasz, crcp., batiszt piqué, czérna, trico stb. 1887-ben jelent meg Ballagi Mór és György Aladár szerkesztésében és a Ma­gyar Tudományos Akadémia kiadásában a "Kereskedelmi szótár" (német-magyar, magyar-né­met). 11 A fentebb felsorolt anyagok az egy"scrs" 12 kivételével valamennyien megtalálhatók a szótárban. Talán nem lesz érdektelen a magyarázatokat megismerni. "atlasz" = atlacz, szatin "batiszt" = patyolat, gyolcs, batiszt "chiffon" = pamutszövet, gyolcs "creasz" = ercaszvászon "crep." = krepp (szövet) "damaszt" = habos szövet, csinvat, damaszt "damaszt gradel" = sávolyosan v. mustrásan szőtt csinvat (damaszt) szerű kelme lenből "pcrkail" = pcrkálszövct "piqué" = tűzdelt felületű gyapotszövet "trico" = kötött mű A legtöbbjük ma is használatos kifejezése a testi fehérnemű, ágynemű és asztalnemű anya­gára vonatkozólag. A könyvecskében felsorolt fehérnemű általában csipkével, csipkcbctéttel, hímzéssel, hím­zett betéttel, fodorral, hajtogatással, hurkolással (slingolva) volt díszítve. A "sers"-re és a felsorolt anyagok mintegy 60%-ára kitűnő ismertetést nyújt a Mokri Ben­jámin fordításában 1818-ban Pesten kiadott Möller-féle "Az Európai Manufaktúrák' és Fábri­kák Mesterség Miveik." c kézikönyv. Ez a könyv az alapanyagok szerinti csoportosításban tárgyalja az egyes textilféleségeket. A fentiekre vonatkozólag így: lenből: "Batizgyólts" "Damasztgyőlts" Gyapjúból: "Krepin (Krepp) Pamutból/gyapotból/: Tikét (Piqué) Selyemből (hernyós.) m "Atlatz" (Atlass) "Serge" "Kreppin" (Krepp) "I lábos selyem damaszt." A "serge" (sers) c könyv szerint "az atlatztól tsak hárantékos, és crőssebb készülete' s szö­vése által külömbözik." A törölközőket színes szegéllyel (bordűré) látták cl — A Kardos László cégnek külön fe­hérnemű varrodája is volt. Ez végezte a különféle anyagok feldolgozását és a monogrammal való ellátást is. A tételek közül külön ki kell emelnem a "szakasztó ruhát" és a "sütő abroszo­kat", melyek a házi kenyérsütéshez kellettek, ezek ma már nem tartoznak a "stafirungba". Hgyébként a hímzett, fodros, csipkés női fehérnemű-féleségek újabban ismét divatba kez­denek jönni. 11 Kereskedelmi szótár a M. Tudományos Akadémia által kiküldött szakbizottság közreműködésével szerkesztették liallagi Mór és György Aladár (Budapest, é.n. 1887) I.—II. 12 A "sers" a számlakönyvecskében kockás (ß) sers néven, valószínűleg a Nagyszeben (Sibiu) közelében működő ruhaszövetgyár terméke lehet. Cikkíró feleségének visszaemlékezése, aki kilencszázhuszas­harmincas évek fordulóján több évet töltött Nagyszebenben. "Az Európai Manukfaktúrák' és Fábrikák Mesterség Miveik. Készítette Kézikönyv gyanánt, a' Nevelőknek, és kissebb rangú közönséges Tanító­társának számokra a' geographiai és technológiai Tudományok' tanításakor való használásra Möller János, Altonai Közönséges Tanító 's a' t. Német nyelvből magyarra fordította, minden karban, rend­ben lévőknek, egyformán hasznos voltára nézve, és némelly jegyzésekkel megbővítve, és itt ott meg­jobbítva kiadta Mokri Benjamin, ,gynehány külső Országi Tudós-Társaságoknak Tajga. Pesten, Trattner János Tamás betűivel és költségén. 1818. 322., 346., 395., 406. §-ok. 194

Next

/
Oldalképek
Tartalom