A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1992-1993 (Debrecen, 1994)

Történelem - Töll László: A számszeríjról – A Déri Múzeum számszeríjai

korabeli források alapján történő következetetések és a matematikai számítások. Az egyik legjárhatóbb útnak tűnik, ha azokkal a fegyverekkel vetjük össze, amelyekkel szembekerült. Az eddigiekből világosan kiderült, hogy a számszeríj nyílvesszője jóval nagyobb átütőerővel rendelkezik, mint a közönséges kéziíjaké. Feltehető az a kérdés, hogy elegendő volt-e ez az erő a páncélozott célok leküzdésére. Véleményem szerint a sodronypáncélba öltözött harcos. (52. kép) mindenképpen lelőhető egy övhoroggal feszített, kb 120—150 kg-os összetett íjjal. A sodrony úgy épül fel, hogy egy gyűrűhöz négy másik kapcsolódik, a gyűrűk forrasztva és szegecselve vannak. Védőmechanizmusa úgy működik, hogy az erőbehatásnak kitett láncszem megrántja a körülötte lévőket és így nyeli el az energiát.

47 Műszaki szakemberek szerint csak gyakorlati kísérlet adhatna pontos választ, de véleményük az, hogy ez a védelem elsősorban kardvágásnál, buzogányütésnél érvényesülne. Az átlövésnél elsősorban a nyílvessző sebessége számít, a nyílfej valószínűleg gyorsabban szétrepeszt egy láncszemet és behatol a harcos testébe, minthogy a láncszemeknek idejük lenne "összerántódni". Tegyük fel, hogy az átütés nem jön létre akkor viszont a nyílvessző összes mozgási energiáját átadja az áldozat testének a láncing.

4é A kérdésre tulajdonképpen választ adnak a már említett Thordeman professzor leletei. Igaz, ezek a gótikus szaruív fénykorából származnak, s sokkal erősebbek lehettek, mint amelyeket a keresztes hadjáratok során alkalmaztak. Az is igaz viszont, hogy nem használták volna őket, ha nem lettek volna hatékonyak a korabeli páncélzatok ellen. Sokkal nehezebb megítélni azt, hogy egy talpig lemezvértezetbe öltözött lovag ellen képes-e eredményt elérni egy számszeríjász. (53. kép) Mivel Hardynál találkozunk olyan képpel, amely hosszúíj által átlőtt lemezpáncélt ábrázol, valószínűsíthetjük, hogy a többszörös energiával rendelkező számszeríjnyílvessző nagy biztonsággal képes erre.

49 Közvetett bizonyíték erre az angersi páncélverők árlistája 1448-ból, amelyben többek közt az alábbi két tétel szerepel: "páncél, mely hosszúíj nyila ellen véd", "páncél, mely csörlős számszeríj nyila ellen véd".

50 Magának a páncélütésnek nehéz meghatározni a feltételeit. Mindenesetre meglehetősen nagy kezdősebesség kell, a beesési szögnek közel kell lennie a 45'-os szöghöz, s a nyílhegynek igen keménynek kell lennie. Amikor az átlövés megtörténik, a kialakult nyílást a nyílvessző hegye folyamatosan tágítja, miközben mozgási energiája folyamatosan csökken. így könnyen megeshet, hogy a nyílvessző "megszorul" a résben, s mivel a páncél alatt többnyire még sodronyinget is viseltek, amit vastag bőrruhára öltöttek, a vért sérülése ellenére a lovag sértetlen maradhatott. Igaz, hozzá kell tenni, hogy ez esetben a nyílvessző óriási ütést mér az eltalált harcosra, ami a találati helytől függően fejti ki hatását. Pl.: sisaktalálat esetén akár ájulást is okozhat a lövés, míg a mellvértnek akkora a saját tömege, hogy az ütés nagy részét Önmaga nyeli el. Ez utóbbi esetben az is a harcos segítségére van, hogy páncélzatnak "van egy kis tartása", néhány cm távolságra van testétől. Kérésemre Mészáros László dr. Bába Ágoston segítségével számítógéppel modellezte a számszeríj lövés folyamatát. Ez a Déri Múzeum tulajdonában lévő fegyverek alapján történt. Bár már említettem, hogy ezek a fegyverek vadászeszköznek készültek, a két nagy méretű acélív megfelel a XV. sz.-ban használt nehéz katonai számszeríjaknak. A következőkben csak a legnagyobb méretű (L.sz.: DF. 5. 145.) számszeríj eredményeit ismertetem. A maximális lőtávolság 472 m, ezt 42,5'-os kilövési szög alatt lehet elérni. Ezen távolságot a 130 g-os nyílvessző közel 12 sec alatt teszi meg, miközben 215 m magasra emelkedik. Ekkor a nyílvessző indulási sebessége 105,8 m/sec. A becsapódás sebessége 90 m/sec. A hordozott energia be47 A History of Technology (Szerk: Singer, Holmyard, Hall, Williams, Oxford, 1956) Volume 2, 721. 48 Mészáros László és Dr. Bába Ágoston szíves szóbeli közlése. A dolog nagyon hasonlít a mai golyóálló mellények problémájához, mely ha fel is fogja a lövedéket, nem tudja elnyelni az ütés energiáját és a mellkast érő 70—80 joule energiájú ütés harcképtelenné tesz, de akár halálos is lehet. A sodrony hasonlóan nem, vagy alig tudja elnyelni az energiát. 49 Hardy i.m, 207. 50 Bradbury i.m, 143. 151