A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1992-1993 (Debrecen, 1994)

Természettudomány - Szabó Sándor: A debreceni Nagyerdő nappali lepkéi a múlt és jelen tükrében

— Galagonyalepke (Aporía crataegi) — Citromlepke (Gonepteryx rhamni) — Hajnalpír lepke (Antocharis cardamines) — Mustárlepke (Leptidea sinapis) — Rezedalepke (Pontia daplidice) — Kéneslepke (Colias hyale) — Sáfránylepke (Colias crocea) — Narancslepke (Colias Myrmidone) — Dolomit kénes lepke (Colias chrysotheme) Többnyire fehér színűek, de sárga színű fajok is előfordulnak ebben a mérsékelt égöv alatt nem túl népes családban. Időnként tömeges elszaporodásra hajlamos a galagonyalepke (Aporia crataegi), répalepke (Pieris rapae) és a káposztalepke (Pieris brassicae) és egyben hírhedt kártevők is. A citromlepke az egyetlen ebben a családban, mely kifejlett lepkeként vészeli át a telet és egyben a leghosszabb életű lepkénk. A fajok nagy része báb alakban telel át, kis részük hernyó alakban. Igen aktív viráglátogatók, röpképességük gyenge, nem kitartó. Káposztalepke (Pieris brassicae) Két nemzedékű, báb alakban áttelelő, erős vándorlási hajlamú. Hernyója káposzta féléken időnként tömegesen fellépő kártevő. Utóbbi években nem túl gyakori ez a faj sem, nagyüzemi szerekkel végzett permetezések hatásosak ellenük. Répalepke (Pieris rapae) és a Repcelepke (Pieris napi) Igen gyakoriak a debreceni Nagyerdőn, különösen a Pallagi erdőrészeken, ahol nagyobb konyhakertkultúrákon előforduló keresztesvirágú növényeken növekszenek hernyóik. Imágók még a belvárosi biotópokban is gyakoriak. A látható nappali lepkék zömét ez a két faj teszi ki. Galagonyalepke (Aporia crataegi) Pontos feljegyzések tanúsága szerint nyomon lehet követni, hogy múlt század közepétől napjainkig hogyan gradált, majd szinte teljesen megritkult ez a faj is. Európa szerte hírhedt kártevő. Több országban (Anglia) kihalt, vagy annyira ritka lett, hogy természetvédelem védi a kipusztulástól. A debreceni Nagyerdőn ritka, szórványosan megfigyelhető inkább a város keleti felében láthatunk. Nagyobb egyedszámban a kiskertekkel tarkított részeken fordul elő. Erdőszegélyek cserjeszintjén, de fákon is kis hernyófészekben, mint lárva telel át, tavasszal gyorsan növekszik és májusban rajzik. Citromlepke (Gonepteryx rhamni) Egyetlen lepkeként áttelelő faj ebben a családban. Igen hosszú életű (11 hónap) és érdekes életmenetű lepke, mely életének nagyrészét alvással tölti. Télen hónapokon keresztül pihen az avarban áttelel, nyáron a hőségnapokon szintén elhúzódik és átnyaral, majd az őszi napokon lehet ismét látni. Az egyik legkorábban megjelenő nappali lepkénk, már február közepétől látható amint csapongva száll a napsütötte erdőszéleken. A Nagyerdőn rendkívül megritkult, évekkel ezelőtt még gyakori volt. A védett erdőterületek belső részein a gépjárművek füstgázait és ipari termelés mérgesgázait nem tolerálja ez a faj sem. A hernyó tápnövényét a kutyabengét, varjútövist több helyen útszélesítés, építkezések, infrastrukturális beruházások alkalmával kiirtották. Hegyvidéki területen még viszonylag gyakori. Élettere ennek a fajnak is egyre szűkül, a meglévő terület is erősen szennyezett, háborgatott. 14