A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1992-1993 (Debrecen, 1994)

Történelem - Töll László: A számszeríjról – A Déri Múzeum számszeríjai

11. kép A DF.1/144. lsz. számszeríj. A szaruív rögzítése kenderzsinórzattal a tushoz. és gyorsabban előállítható. Nem elhanyagolható szempont, hogy az acélív alig érzékeny az idő­járási behatásokra, kivéve a nagy hideget, amikor a feszültség alatt lévő acél könnyen reped. Másrészt a fémíjak élettartama jóval nagyobb és sokáig lehet károsodás nélkül megfeszítve tar­tani őket. Alkalmazásukkal a lövőerő növekedését is el lehet érni a szaruívekhez képest, de a rosszabb rugalmassági együttható miatt egy nagy méretű összetett íj erejének jelentős túlszár­nyalásához akkora acélívek kellettek, melyeknek súlygyarapodása újabb terheket rótt az íjászra. Egy nagy méretű fémív előállítása kiváló szakmai tudást igényelt. A karoknak teljesen szim­metrikusnak kellett lenniük, zárvány hajszálrepedés nem lehetett bennük, s körültekintő hőke­zelést igényeltek. Mai megfogalmazással — egy egyenszilárdságú rugót kellett kikovácsolni. Számítógépes mérések szerint az ívek úgy vannak megalkotva, hogy teljes terhelés alatt anya­guk majdnem az ún. folyáshatáron van, ami maximális erőkihasználást tesz lehetővé. 32 Idetar­tozik még, hogy az acélív nem szorítja ki teljesen a szaruívet, kizárólagosságát csak a XVI. sz. elejétől számíthatjuk, mikortól a számszeríj már inkább csak vadászfegyverként él tovább. A Déri Múzeum acélíves vadászszámszeríjai I. L.SZ.: DF. 5. 145. (20. kép) Az ív külső 90 cm, a húrakasztók közötti távolság 85 cm, a legnagyobb vastagság az ív kö­zepén 1,9 cm, ez a húrakasztónál 1,4 cm-re csökken, a legnagyobb szélesség 5,5 cm, amely 3,5 cm-re csökken. Az ív vörösre van színezve, szélén sárga csík húzódik, a húrakasztók közelében díszítő zsinórfonat, mellette az ív külső oldalán gyapjúszálakból készített vörös-sárga-zöld bojt található. Az ív egész külső felületén végigfut egy fonott zsinór, amely ragasztással van rögzít­32 Mészáros László: A középkori számszeríj teljesítményének becslése számítógépes szimuláció segítsé­gével (kézirat) 126

Next

/
Oldalképek
Tartalom