A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1992-1993 (Debrecen, 1994)

Természettudomány - Szabó Sándor: A debreceni Nagyerdő nappali lepkéi a múlt és jelen tükrében

Jelenleg a debreceni Nagyerdőről kihalt. Debrecenhez legközelebb az Erdőspusztákon (Haláp) valamint Bátorligeten fordul elő. Réti tarkalepke (Melitaea cinxia) Nagyerdő lepkafaunájából kihalt faj. Erdőspuszták erdeiben (Bánk, Haláp), valamint Bá­torligeten fordul elő. A lepkék kedvelik a meleg, száraz erdőszéleket, erdei tisztásokat, erdei réteket. Repülési módjuk lassú, nyugodt. Aktív viráglátogatók. Évente egy nemzedéke van, május-júniusban repülnek. Századforduló táján de még az 1930-as években is gyakori faj volt a Nagyerdőn. Az 1950-es évek végén igen megritkult, majd kiveszett a faunából. Tápnövénye különféle lágyszárú növényekből áll. Erdőszerkezet átalakítás, erdei tisztások felszámolása, a rendszeres vegyszerhatás együttes hatását nem tolerálta ez a szép tarkalepke fajunk sem. Nagy tarkalepke (Melitaea phoebe) Európa szerte igen megritkult faj, mely szintén kipusztult a debreceni Nagyerdőről az 1960-as évek végére. Aktív viráglátogató faj, évente két nemzedékű. Hernyója imola féléken él. Élőhelyei erdei tisztások, parlagterületek, felhagyott szántáson, de hegyvidéki területeken egyaránt előfordul. Erdőspusztai területeken gyér egyedszámban még megtalálható, de ott is szórványosan. Levegőszennyeződést, műveléságváltozást, antropogén túlterhelést nem bírja, ezért pusztult ki. Penészleki legelőn találtam egy példányát 1992-ben. Természetközeli állapotú élőhelyeken is ritka manapság. Nemzetközi természetvédelmi rendelkezések szigorúan védik ezt a fajt is. Tüzes tarkalepke (Melitaea didyma) Változatos élőhelyeken úgy szárazabb, meleg lejtőkön, mint hűvös nedves réteken él. Ked­veli a ritkás erdőket, gyakran földön nedvességet szívogat, vagy tetemeken, ürülékeken ásványi anyagokat vesz fel. A debreceni Nagyerdőről kipusztult faj az 1970-es évek elején még meg­található volt, manapság teljesen eltűnt. Múlt században készült lepkefaj listákon is szerepelt, de az 1930-as években is még gyakori faj volt. Élőhelyváltozások, szúnyogirtások, vegyszerei­sodródások, szennyezett levegő váltotta ki eltűnését. A gúti erdőben élnek még jelentősebb populációi a mai napig. Közönséges tarkalepke (Melitaea athalia) Erdei tisztásokon, utak mentén, kaszálókon, legelőkön fordulnak elő. Aktív viráglátogatók, évektől függően nemzedékszáma 1-2 lehet. Az 1960-as évek végére ez a faj is megritkult és kihalása szintén az 1970-es évek közepére tehető. Jelenleg nem él a Nagyerdőn. Gúti erdőben jelentős számú populációja él. Erdőspusztai erdők közül Bánkon fordul elő. A tarkalepkék családjából kipusztult még a Debreceni Nagyerdőről több jelentős értéket képviselő faj, mint a Melitaea diamina, Melitaea parthenie, Melitaea trivia. Ezek a fajok a már csak érintetlenebb középhegységi területeken és tájvédelmi területeken élnek. A kipusztulási arányt tekintve a tarkalepkék (Nymphalidae) szenvedték el a legnagyobb krízist. Környezeti ár­talmakkal szemben igen érzékenyek, egyre fokozódó háborgatást, erdőszerkezet- és környezet­változást nem viselik el. SZEMESLEPKÉK (SATYRIDAE) — Fekete szemeslepke (Minois dryas) — Közönséges ökörszemlepke (Aphantopus hyperanthus) 11

Next

/
Oldalképek
Tartalom