A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1992-1993 (Debrecen, 1994)

Történelem - Töll László: A számszeríjról – A Déri Múzeum számszeríjai

források szerint itt már Krisztus előtti XI. században ismerték ezt a fegyvert. Ez a korai időpont vetette föl azt a lehetőséget, hogy az ötlet Kínából származott át Görögországba. Ez az elmélet azonban megdőlt, a zárszerkezet megoldása alapvetően más, s a lehetséges közvetítő területeken nem ismerték a számszeríjat.

2 Ezért nem foglalkozom a kínai eredetű fegyverrel. A számszeríj európai keletkezéséről már több teóriát állítottak fel, így származtatják például az íjcsapdából, a lábíjból, egyértelmű válasz sajnos nem adható. Úgy tűnik, hogy a görög hadmérnökök inkább a nagyméretű hajítógépek tervezésénél vették figyelembe az elvet. A legelső biztos adat szerint Krisztus előtt 399-ben, a syrakusai hellének az ostromló karthágói flotta ellen vetettek be ilyen elven működő hadigépeket.

4 A római hadsereg hajítógépei többségükben görög ihletésűek, így ezt a technikai megoldást ők is ismerték. Még mindig nyitott kérdés, hogy a rómaiak háborúiban tömeges bevetésre kerültek-e kézi számszeríjak. Az ókori számszeríj technikai kiviteléről tulajdonképpen csak egy pontos leírás maradt fenn. Ez az Alexandriai Heron által tervezett gastrapethesnek nevezett számszeríj (1. kép). A fegyvert az ókori mérnök leírása alapján tökéletesen sikerült rekonstruálni, csak Heron működésének ideje na1. kép Gastrapethes. ínnal erősített faíwel készült. Felajzásához a harcos hasával beledőlt (f. jelölt félkörbe) és a számszeríj elejét (a) a földre támasztva. Az (a)-val jelölt rész csúszó sín volt, amelyen a húr megkapaszkodott, zár tag segítségével. Ha erre rádőltek, a sín hátrasiklott a húrral együtt a (d)-vel jelölt vájatban, de visszamozdulni nem tudott az ábrán kiemelten látható (g)-vel jelölt rugósracsni miatt. A zár (i) egyszerű billenőkaros, melyet a (h)-val jelölt kar hátrahúzásával lehetett oldani. 2 Harmuth, im 14—15. 3 Hugo Horvitz: Die Armbrust in Ostasien, — Zeitschrift für historische Waffenkunde, Bd. III. (Dresden 1903—1905), 142. 4 Werner Soedel and Vemard Foley: Ancient catapults, — Scientific American, 112