A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1991 (Debrecen, 1993)

Muzeológia - Gazda László: Jelentés a Déri Múzeum és a megyei múzeumi szervezet 1991. évi munkájáról

A képzőművészeti osztályon Sz. Kürti Katalin folytatta téma- és adatgyűjtését Munkácsy Mihály Krisztus-trilógiájához és a köztéri szobrászat témakörhöz. Megírta a Délibábok hazája II., a Debrecen és a magyar puszta és a Debreceni színház 125 éve című kiállítások forgatókönyvét, katalógusait, megjelent a "Debrecen — Csokonai Színház" TKM-füzete, "Egy katolikus templom a kálvinista Rómában" és a Református Kollégium és a képzőművészetek 1790—1848 c. feldolgozása. Sz. Bíró Katalinnak megjelent Egy parasztpárti politikus a népművészetről 1947-ben c. munkája (DMÉ 1988) Az iparművészeti osztályon P. Szalay Emőke feldolgozást készített "Adalékok a debreceni fazekasság XIX. századi színvonalához, "Két XVIII. századi végi ötvösmunka", " A debreceni fazekasok céhmesterei 1769—1872". és a "Mezőtúri kerámia a Déri Múzeumban. Megírta a "Hogy mindnyájan egyek legyenek" (Takács Bélával) és A szecesszió világa (Crisan Gabriellával) kiállítások katalógusait. Megjelentek "A debreceni fazekas céh szervezeti életének változásai a céhlevelek tükrében", továbbá a debreceni fazekasság, az egyházművészet (bodrogkeresztőri, tyukodi) és az üvegművészet témaköréből 7 kisebb feldolgozása a Múzeumi Kurir számaiban. Az irodalmi osztályon Keresztesné Várhelyi Ilona feldolgozást készített "Magyar-finn irodalmi kapcsolatok nyomai a Finn Irodalmi Társaság archívumában", "Az Evandcr és Alcimna" című pásztorjáték kéziratának előadásmódra utaló sajátosságai és "Ortográfiai megfigyelések a Debreceni Református Kollégium Kölcsey-kori anyagában" címmel. Folytatta a Kölcscy-kronológia munkálatainak előkészítését, a Debreceni Irodalmi Lexikon számára a szócikkírást és a személyi címszavak témaszerkesztését, megszerkesztette a Csokonai Kalendáriumot és a Debreceni Katolikus Figyelőt. Lakner Lajos résztanulmányokat készített disszertációs munkájához Szociográfia, példázat, vallomás (Tamási Áron: Szülőföldem jelentésrétegei) és Valóságfogalom, regény, művészet címmel, tanulmányt írt a Csokonai Körről (Irodalom és értelmiség) és Debrecen köztéri írószobrairól, folytatta a szerzői és intézményi címszavak kiegészítését a Debreceni Irodalmi Lexikon számára. A természettudományi osztályon Lovas Márton megírta a "Polgár és környéke természeti viszonyai", "Hajdúnánás természeti viszonyai", Hajdúnánás rovarvilága", Debrecen — Nagyerdő (TKM füzet) c. feldolgozásait. Forgatókönyvet készített a püspökladányi Szíkkisérleti Állomás bemutatóházának kiállításához, megjelent a "Tallózás a Déri Múzeum gombagyűjteményében" c. munkája. Ötvös János feldolgozásában megjelent a "Tallózás a Déri Múzeum bogár gyűjteményében" c. munka. A múzeológia Gazda László bevezetőt írt a Hajdú-Bihar megyei Múzeumok Közleményei 51. számához, feldolgozást készített Múzeum és egyetem címei a Kultúra és tradíció összefoglaló kötethez. Módy Györggyel közösen szerkesztette a Déri Múzeum Évkönyveit és közleményszámát, megjelentek a megyei múzeumi szervezet 1988. évi munkáját összesítő jelentése, a Holló László utóéletéről, a Debreceni kőszínház 125 évéről készült publikációi, valamint az "Elindultunk egymásfelé" (a debreceni és a nagyvárradi múzeumok kapcsolatáról) és az "Új Erdélyi Múzeum" (recenzió) című feldolgozásai. Hajdúsági Múzeum Nyakas Miklós munkatársaival elkészítette az új állandó kiállítás forgatókönyvét megírta annak történeti fejezetét, elkészítette a Hajdú-Bihar megye címereit bemutató munkáját. Előadást tartott a Hajdú-városok katonai szerepének alakulása a XVII. század II. felében címmel (noszvaji történész konferencián), szerkesztette a Hajdúsági Múzeum Évkönyvét és közleményszámát. Megjelent "A hajdúkerületi főkapitány választási rendjének alakulása" és "A hajdúkerületi székház építésének megszervezése" c. munkája. Deli Editnek megjelent "A Hajdúsági Múzeum csengőgyűjteménye" c. feldolgozása. 396