A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1991 (Debrecen, 1993)

Művészettörténet - Sz. Kürti Katalin: Színháztörténet–fotótörténte. Debreceni színészfotók 1865–1944 között

Sz. Kürti Katalin Színháztörténet - fotótörténet Debreceni színészfotók 1865-1944 között A reformkorban különös jelentőséget kapott a színház, a színészet ügye Magyarországon. A nemzeti nyelv terjesztésében, a magyar szerzők népszerűsítésében nagy szerepet vállaltak a színészek, akik a művészet templomában közös nyelven szóltak a kakasülőn helyetfoglaló köznéphez, a páholyban és zsöllyében ülő nemesekhez, a művelt középosztályhoz. Egyre több színészábrázolás jelent meg a képzőművészetben, méghozzá a sokszorosító technikákban: réz- és acélmetszetben, majd litográfiában, fametszetben, végül fényképeken.

1 Kiss Bálint, Barabás Miklós egész sor színészarcmást készített a 30-as évek végén Lendvayról, Lendvaynéről, Rétiről, Szigetiről, Egressyről, Laborfalvy Rózáról. (A metszetek egyrésze a Déri Múzeumban is megtalálható.) A színházi jelenet- és szerepképek egyre gyakrabban tűntek fel kiállításokon és a lapok hasábjain (Pesti Divatlap, Honművész, Hölgyfutár, Délibáb). Igazi mindenes: színész, díszlet- és jelmeztervező, látványtervező volt Telepi György, aki Debrecenben is dolgozott. Nem csoda hát, hogy amikor felépült Debrecen híres szép színháza, fiát, Telepy Károly festőművészt kérték fel a színpadnyílás feletti fríz festésérc. Hét színészt, a magyar színjátszás klasszikusait, a debreceni színészet úttörő egyéniségeit: Fáncsy Lajost, Kántorné Engelhardt Annát, Lendvay Mártont, Megyeri Károlyt, Szerdahelyi Józsefet, Szentpétery Zsigmondot és Udvarhelyi Miklóst jelenítette meg. A festmények ma is láthatók s kellően bizonyítják a cívis város színház iránti szeretetét/ A debreceni kőszínház 1865 őszén nyitotta meg kapuit, s ekkoriban jelentek meg az első fényképészek Debrecenben. így bátran mondhatjuk, hogy a debreceni kőszínház története egyenlő a debreceni fényképezés történetével. Ezt példázta a Déri Múzeum jubileumi színháztörténeti kiállítása (1991. április-szeptember).

3 1990 a magyar színészet ünnepi éve volt: a 200 éves magyar színjátszásra emlékezett az ország minden színháza. A számtalan díszelőadás, ünnepi megemlékezés mellett igazi esemény volt a Bajor Gizi Színészmúzeum felújítás utáni újbóli megnyitása, az állandó kiállítások mellett az ott látható "A színház - a fénykép" című időszaki kiállítás.

4 Debrecenben is ünnepeltek 1. Belitska-Scholtz Hedvig: Színházi jelenet- és szerepképek=Művészet Magyarországon 1830-1870. Katalógus I. kötet (Bp. 1981)107-14. 2. A színház épületéről: Sápi Lajos: A debreceni Csokonai Színház 100 éves történetéhez=Dcri Múzeum Évkönyve, 1965 — Szerk. Béres András Debrecen, 1966, 161-19'5. Balogh István: Debrecen (Debrecen, 1958), 75-78. Sz. Kürti Katalin: Debrecen, Csokonai Színház=Tájak-Korok-Múzeumok Kiskönyvtára 393. szám (Bp. 1990.) 3. A kiállítást rendezte: Lakner Lajos, Sz. Kürti Katalin 4. Kincses Károly: A színház, a fénykép. A 200 éves magyar színjátszás és a 151 éves magyar fotográfia közös történetéből. Katalógus (Bp. 1990). 281