A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1991 (Debrecen, 1993)
Természettudomány - Juhász Lajos–Szendrei László: Madárvilág a Halápi tározón
Több mint egy évtized telt el a tározó kialakítása óta. Ez időszak alatt a madártani változásokat csak néhány megfigyelés ismertette, de az egész fauna összegzésére, változásainak irányára nem került sor. Munkánkban e szűkre szabott helyen vázolni szeretnénk a Halápi tározón megjelenő madárvilág főbb jellemzőit, a szüntelen változásokat és az ezzel kapcsolatos tapasztalatainkat. Anyag és módszer Munkánk alapját képező adatokat 3 év rendszeres terepi vizsgálata alapján gyűjtöttük, 1987—1990. között. A terep bejárására havonta átlagban két alkalommal került sor, azonos útvonalon. A nádasban és a nyíltvíz rejtettebb részcin mozgó fajokat a tározó területén több alkalommal gumicsónakból vettük számba. Egyes, vonuló társulások fajösszetételét és mennyiségi viszonyait több esetben lessátorból figyeltük. Legfontosabb technikai eszközünk a kézi távcső mellett a változtatható nagyítású speciális madártani kereső volt. A nádasban, gyékényesben rejtetten mozgó fajok megismeréséhez több alkalommal madárgyűrűzést is végeztünk, melyhez japán 12x2,5 és 6x2,5 méteres hálót alkalmaztunk, közel 100 m 2-es hálófelülettel. A megfigyelt fajok adataiból elkészült azok állatföldrajzi, taxonómiai, táplálkozásbiológiai elemzése. A továbbiakban különböző cönológiai módszerekkel vizsgáltuk a kapott adatokat, így összehasonlításra került a Jaccard-féle összefüggései az egykori vizsgálatok {Aradi Cs., Fintha I. 1975) alapján ismert fajok, jelen munka eredményeivel. Jaccard-féle hasonlósági koefficiens (Balogh /., 1958). a+b W = a két biotópban megfigyelt közös fajok száma, a = az egyik biotóp összes fajszáma, b = a másik biotóp összes fajszáma. Az összehasonlítás alapjait a vízi és vízközeli élőhelyeken megjelenő fajok adták. Érdemesnek tartottuk, hogy a fenti összefüggésekkel vizsgáljuk egy tipikus hortobágyi nagy kiterjedésű rekonstruált mocsár (Fckctcrét) madárvilágát (Aradi Cs. 1988., Bíró I. 1986) jelen munkánk eredményeivel. Ezzel azt szeretnénk alátámasztani, hogy a Halápi tározó madárösszetétele milyen mértékben vethető össze a fent említett területtel. A madártani vizsgálatok napjainkban nem nélkülözhetik a társulás sokféleségét, változatosságait kifejező diverzitás számításokat. A megfigyelések alapján lehetőség nyílt a főbb aszpektusokban a tározó madárvilágával kapcsolatos diverzitás és egyenletesség számításokra. Ennek alapját az egyed-dominancia adatok képezték (Legány A. 1982., Sasvári L. 1986.). A diverzitás értékeinek számítására a Shannon—Wiewer függvényt alkalmaztuk: X Hs = — S — .In — ahol n n X Hs = sokféleség, diverzitás S = az állományon belül előforduló fajok részeredményeinek összege ni = az i-edik faj relatív gyakorisága = a dominancia tizedes-törtekben való kifejezése. 6