A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1991 (Debrecen, 1993)

Természettudomány - Lovas Márton: Polgár természeti viszonyai, növény- és állatvilága

Az üde réteken libegnek az ékes boglárkalepkék (Everes argiades), a közönséges boglárkalepkék (Polyomatus icarus). Találkozhatunk az atalanta pillangóval (Vanessa atalanta), a bogáncslepkével (Vanessa cardui), a sakktáblalepkével (Agapethes galatea), a szénalepkével (Chorthobius iphis). A kétszárnyúak is nagy egyedszámban találhatók a száraz réteken, legelőkön. Legismertebbek: az esőthozó pőcsik (Haematopota pluvialis), a marhabögöly (Tabanus bovinus), a lóbögöly (Tabanus bromius), a lóbagócs (Gastrophilus intestinalis). A méhek és a darazsak közül a magyar vadméhet (Tetralonia hungarica) és a legelőkön fészkelő csőrös darazsat említhetjük (Bembix integra). A SZÁRAZ, SZIKES, FÜVES PUSZTÁK GERINCES ÁLLATAI A szélsőséges élőhelyen négy jellegzetes sziki madár fészkel: a széki csér (Glareola pratincola), a széki lile (Charadrius alexandrinus), az ugartyúk (Burhinus oedicnemus) és a sziki pacsirta (Calandrella brachydactila hungarica). Midegyik faj védett. Polgár környékén nem fordulnak elő. A gyorsröptű széki csér azonban vadászatain erre is elvetődhet. A cickafarkos szikeseket kedveli a mezei pacsirta (Alauda arvensis), itt él a parlagi pityer (Anthus campestris) is. A rágcsálók közül a füves pusztát kedveli a mezei pocok (Microtus arvalis), a mezei nyúl (Lepus europeus). A löszös füves pusztákat kedveli az ürge (Citellus citellus), a halmok közelében nagyobb számban is megfigyelhetők. AZ ERDŐK, VÉDŐSÁVOK ÜLTETETT ERDŐK ALIAIAI Polgár környékén a leginkább kutatott erdő az újszentmargitai. A község környékén több kisebb ültetett erdőcske, erdősáv is található. A Tiszát ártéri erdő kíséri, a Selypes-folyás mentét részben ültetett erdősáv szegélyezi. Az ilyen folyóparti, csatornaparti erdőcskék állatvilága meglehetősen vegyes, megtaláljuk itt a nedves, folyóparti, mocsári állatokat éppúgy, mint a környező füves térségekről behúzódott állatokat. Leírásukat a dolgozat előző részében megtalálhatjuk. Itt azt nézzük meg, milyen lehetett az egykor itt díszlő pusztai tölgyes-ligeterdők állatvilága, melyre példa az újszentmargitai erdő. Az erdő avarjából mutattak ki egy különös állatot, a fénykerülő fojtópókot (Dysdera hungarica), mely éjszaka jár táplálék után. A bokorerdő jellegzetes állata a simakezű farkaspók (Trochosa terricola) is. Nem készít hálót, hanem a földbe vájt függőleges aknában lakik, s annak bejáratából lesi áldozatát. Az erdőben több bogárfajt is találtak. Egyik legszebb bogarunk a kis bábrabló (Calosoma inquisitor) is itt él. Az aprótermetű ásófutrinkákból (Dyschirius genus) több fajt is kimutattak. Megtalálhatók itt a gyorsfutók (Bembidion genus), vagy a kis keresztes futrinka a (Panagaeus bipustulatus), valamint a gyászfutók (Pterostichus gen.) igen sok faja. Érdekes faj a temetőbogár (Necrophorus vcspillo), mely az apróbb dögöket elvermeli és petéit az ilyen egér, cickány, stb. dögökbe rakja. Az erdő szikesedő talajú tisztásain élő növényeken gyűjthető a mór parányfutó (Microlestes mauri), nem gyakori. Itt él a nagy pörgő futrinka (Brachynus crepitans) is. 60