A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1991 (Debrecen, 1993)

Természettudomány - Lovas Márton: Polgár természeti viszonyai, növény- és állatvilága

A folyókat a magas ártéren kőris-szil ligeterdők kísérték, partjaikon, az alacsony ártéren füzes-nyárasok és mocsárrétek voltak. Az erdők, mocsarak között nedves rétek, a száraz területeken, ahol az ősi szikesek a felszínre kerültek, szikes erdei rétek, ősi sziki gyepzárványok voltak. Ezt a képet az erdők irtása kezdte megváltoztatni. Ismeretes,hogy már az Árpád-házi királyok az erdők védelmét szolgáló rendeleteket hoztak. Oklevelekből tudjuk, hogy a Hortobágyon még Mátyás király uralkodása idején is bőven voltak erdők. Az erdők pusztulását az itteni földművelő lakosságú apró falvak népe mellett, a nagy háborúk - török hódoltság - és az ősi magyar-kun szilaj pásztorkodás egyaránt elősegítette. A mai képet, amint azt láttuk, az árvízmentesítések alakítják ki. Elmarad az árvizek sókimosó, iszaplerakó munkája, felszínre kerülnek az ősi (a jégkorszak utáni száraz időszakban i.e. 8000 körül keletkezett) szikesek, új területeken is megindul a szikesedési folyamat - szétterjednek a korábban kisebb területre szorult sziki növények. A legeltetett állatok tömegeinek tépő, taposó, trágyázó hatása is hozzájárul a talaj tömörödéséhez, az ilyen hatásokat jobban tűrő növénytársulások kialakulásához, a mai kép létrejöttéhez. Polgáron, a Hortobágy északi szélén is lezajlottak ezek a folyamatok, s kialakult a mai mezőgazdasági jellegű táj, melyben azonban felfedezhetők az egykori vegetáció maradványai. POLGÁR NÖVÉNYVILÁGA A polgári határ növényföldrajzi szempontból az Alföld flóravidékének (Eupannonicum) tiszántúli flórajárásához (Crisicum) tartozik. A flórajárás növényvilágára azok a fajok a legnagyobb számban jellemzőek, amelyek Eurázsia mérsékeltövi részein terjedtek el, de a földrajzi fekvésből adódóan találhatunk olyan növényfajokat is, melyek a Fekete-tenger környékéről (az ún. pontusi-régióból) terjedtek el ezek a fajok a szikesek sótűrő növényei. A flórajárásnak ezen a részén (a Hortobágyon) három növényfaj Kárpát-medencei benszülött (endemikus) faj: a sziki őszirózsa (Aster tripolium ssp. pannonicum), a magyar sóballa (Suaeda pannonica), s az erdélyi útifű (Plantago schwarzenbergiana). A következőkben részletesebben vizsgáljuk meg, milyen növényfajokkal találkozhatunk a polgári határban. Természetesen, mint az az előzőekben ismertetett terű let fejlődési fejezetekből is kiviláglik, ezek a növényzettípusok gyakran kis területen, a talajvíz, sótartalmától, vízellátottságától, vízjárásától függően mozaikosan fordulnak elő." Vízi növénytársulások Az ár- és belvízmentesítések előtti időszakban, mint láttuk, Polgár határát számos mocsár jellemezte. A manapság itt vizsgálódó számára azonban az egykori mocsárvilág növényzetének tanulmányozására jóval kevesebb lehetőség adódik. A halastavak vízi-világa mellett a Selypesfolyás kanyargós partjain találkozhatunk leginkább azzal a hangulattal, mely az egykori állapo1 1. Jakucs Pál: A Hortobágy növényvilága. In: Kovács Gergelyné-Salamon Ferenc: Hortobágy, a nomád Pusztától a Nemzeti Parkig. (Bp.1976.) 38-39. 12. A területen található növénytársulások leírásához felhasználtam: Jakucs im: 37-57.; Zólyomi Bálint-Simon Tibor: Közép-Tiszavidék: Természetes növényzet. In: Pécsi Márton szerk.: A tiszai Alföld. (Bp. 1969.) 124-131.; az irodalomjegyzékben felsorolt botanikai műveket, valamint saját megfigyeléseimet. 44