A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1991 (Debrecen, 1993)

Muzeológia - Gazda László: Jelentés a Déri Múzeum és a megyei múzeumi szervezet 1991. évi munkájáról

megjelent Néprajzi Tanulmányok címmel az 51 szám. Megjelent a Hajdúsági Múzeum kiadványaként az Évkönyv VII. és a Közlemények 16. száma Hajdú-Bihar megye címerei címmel. Nyomdába adjuk a Bihari Múzeum Évkönyve VI-VII. kötetét és az Újvárosi Dolgozatok 5. sjzámát. Hiányzó kiállítási vezetőink megjelentetéséhez központi támogatást igényeltünk. A Déri Múzeum valamennyi időszaki kiállításához katalógus is készült. A Déri Múzeum valamennyi időszaki kiállításához katalógus is készült. A Déri Múzeum Baráti Köre kiadványaként Debrecen Város Önkormányzata anyagi támogatásával megjelent a Múzeumi Kurir 55-60. száma. Elkészült és elfogadásra került a Hajdúsági Múzeum új, állandó kiállítási forgatókönyve és installációs terve. Munkatársaink tudományos tevékenysége kapcsolódott több nemzetközi szervezésű és jelentőségű programhoz, ilyenek voltak a Szolnokon megrendezésre került Tiszavidéki bronzkori teli kultúrákat bemutató kiállítás és konferencia, a Magyarok és szlávok címmel megrendezett régészeti konferencia és az ugyanott szervezett III. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus, valamint a közös román-magyar néprajzi szimpozion szervezése az alföldi és hegyvidéki pásztorkodás témakörben. Rendezték és aktív résztvevői voltak országos szervezésű szakmai programoknak (Természettudományos muzeológusok országos továbbképzése), évfordulós megemlékezésnek (Fehér Géza születésének 100. évfordulójára megrendezett tudományos ülésszak a Bolgár Kulturális Központtal közösen), előadói voltak országos szakmai konferenciáknak (Noszvaj — történészek, Szeged — fiatal régészek konferenciája). Munkatársaink — különböző bizottságok tagjaiként is — rendszeresen hivatalos szakmai bírálói és véleményezői doktori —, kandidátusi értekezéseknek, pályázatoknak, kiállítási anyagoknak, tagjai különböző szerkesztőbizottságoknak. A régészeti osztályon M. Nepper Ibolya feldolgozást készített az újabb 9—10. századi bolgár-szláv Hajdú-Bihar megyei leletanyagokról (Fehér Géza születési centenáriuma), a honfoglaló temetőkben fellelhető bolgár-szláv viseleti- és emlékanyagokról (Szeged — Konferencia), egy honfoglaláskori temető és középkori faluhely viszontagságos történetéről (Csokonai Kalendárium) az alföldi "föld-piramisokról" és az Ördögárokról Sz. Márthé Márta tématervet és tárgylistát írt a Tiszavidéki bronzkori teli-kultúrák című kiállítás katalógusához és megszerkesztette azt, előadója volt a kiállításhoz kapcsolódó nemzetközi konferenciának (Szolnok) és a társulati ülésnek (polgári bronzkori teli ásatás). Hajdú Zsigmond feldolgozást készített "Elvi megjegyzések a régészeti kultúrák etnikai interpretációjának kérdéséhez" témakörben, megírta a Hajdúsági Múzeum új állandó kiállítása forgatókönyvének régészeti fejezetét, megjelent. Az „újabb javarézkori "rézcsákányok" a Déri Múzeum régészeti gyűjteményében", c. feldolgozása. A történeti osztályon Módy György elkészítette az "Udvari története a XIII. századtól a török hódoltságig", a Nyíracsád újkori története és a Hajdúszovát középkori története c. munkáit. Megjelent "Debrecen egyházi építéstörténete" c. feldolgozás, forgatókönyvet írt az állandó kiállítás 1848—1948 közötti fejezetéhez, adatgyűjtést végzett a Tokaj középkori története témakörhöz. Gazda Lászlóval együtt szerkesztette a Déri Múzeum Évkönyveit és közleményszámát. Krankovics Ilona levéltári kutatást végzett egy debreceni kereskedő család történetére vonatkozóan, kidolgozta a család gazdasági iratainak számítógépes értékeléséhez szükséges szempontokat. A néprajzi osztályon Varga Gyula elkészítette "A konyári és hajdúbagosi dinnye", "Magtárak a bihari síkságon", "A népi állattartás kutatásának főbb kérdései", "Magyar-román, románmagyar etnográfiai szószedet" c. munkáit. Megjelent "Adatok a debreceni asztalos céh és a népi bútor történetéhez" c. feldolgozása. Vajda Mária feldolgozást készített a "Történeti adatok az erkölcs köréből", "A paraszti szépségideál", "A Tisza a csegei néphagyományban" és a "Pásztorélet az alföldi pusztákon" témakörökből. Magyari Márta elkészítette "A szentsír állítás szokása" a "Húsvéti szokások Nyíracsádon" és a "Pásztorépítmények az Alföldön" c. munkáit, Petrovszki Ildikóval közösen megírta a hajdúböszörményi állandó kiállítás forgatókönyvének néprajzi fejezetét. Petrovszki Ildikó megírta a "Zoboralji népviseletek és az Alföldi főkötők" c. munkákat. V. Szathmári Ibolya elkészítette "Egy különleges, korai párta" és "Alföldi pásztorviseletek" c. feldolgozásait. 395