A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1991 (Debrecen, 1993)
Művelődéstörténet, irodalomtörténet - Szabó Sándor Géza: Die Gründung des Csokonai-Kreisses und ihre Vorgeschichte
a hozzájuk kötődő helyek megjelölése, emléktáblák elhelyezése, a hagyomány fontosságának jelzése. Ehhez kapcsolódik az ereklyék, a kéziratok gyűjtése. A Csokonai Körnek kétségtelenül ez a legtermékenyebb, a leghasznosabb tevékenysége. A nemzet nagyjainak tiszteletében, a hely, a város "szentségének" jelzéségben természetes a hódoló hang, a szónoki beszédben a retorikus stilus, az ünnepelt nemzeti-történeti szerepének kiemelésében a nemzeti eszme szolgálatának dicsérete, az ünnep időtlenségében az eszményi célok emlegetése. Ez az ő igazi műfajuk, megnyilatkozási formájuk. A problémát az okozza, hogy egyrészt önmaguk válnak a kultikus tisztelet tárgyává, ahogy a provincializmusukkal kapcsolatban már említettem is, másrészt más műfajokban is fontos szerepet kap e szemlélet és stílus. Az esemény fontosságából, értékéből sőt pusztán abból, hogy esemény, hordozóira, résztvevőire is át száll valami. Az eseményen való megjelenés jelez valamit a személy fontosságából, reprezentatív szerepéből. Pap Károly, ha mentegetőzve is, de megjelenik Ady gyászünnepélyén. 1 Ez irányíthatta a Nyugatesten is hangjukat, stílusukat. A felolvasó ülések alapmagatartása is ez a hódoló azonosulás, mely frenetikus tapsban, tapsviharban mutatkozik meg. Mikor Juhász Géza az egyik ilyen felolvasó esten bíráló megjegyzéseket is tett Herczeg Ferencre, Pap Károly felháborodott e szokatlan hangnemen és magatartáson, s a kritikusokat megrostáló idővel fcnygette meg a kezdő irodalomtörténészt. Juhásznak cl kellet küldenie előadása szövegét az elhangzott részek megjelölésével Csobánnak. 120 Szokatlan volt a kritikai, bíráló attitűd, a feltétlen azonosulás hiánya. Számukra esemény volt egy-egy irodalmi délután, s aszerint illet viselkedni. Szempontunkból nem véletlen talán az sem, hogy Csobán az alkalmi költemények védelmére kelt. 1 " 1 A Csokonai Kör rendezvényein gyakran találkozni ilyenekkel. A felolvasott írások hangja általában ünnepélyes, vagy kedélyes baráti, de ez utóbbi inkább csak a beavatottság jele volt, mintsem az irodalomhoz való közvetlen, emberléptékű viszonyé. Az előadások másik része a szórakoztatás szférájában ragad, noha a kör elutasítja a szórakozás utáni igényeket, de Herczeg, Szabolcska stb. jelentéktelen szövegei másképp értékelődnek szerzőik nemzeti fontossága miatt. Az irodalomhoz való viszonyukból a közvetlenség a természetesség hiányzik leginkább, amely egyértelmű következménye (az önálló) világértelmezésről, az eszmék önmagukravonatkoztatásáról való lemondásnak. Valósághoz való viszonyukat, irodalomértésüket egy eleve kész gondolati konstrukció határozta meg. A Nyugat művészete azért lehetett történés, mert újra a világértelmezés igényével lépett fel, s beszédmódjuk közvetlenségével együtt képesek voltak újra felkelteni az irodalmi érdeklődést. A Csokonai Kör közönsége azt érezhette a legkevésbé, hogy köze van ahhoz, amit hall. A hagyomány hivatalossá, ünnepélyessé tételével lemondtak arról, hogy a hagyomány személyes ügy. Többek között a személyesség elemi megnyilatkozása tartotta távol őket Ady költészetétől, pedig épp a nemzeti sorsproblémák személyessé tétele által válhatott Ady lírája igazi irodalmi eseménnyé: a "magyar ugar"-t önnön lelkében is megtapasztalja. Harca és szava ezért lehet hiteles. A Csokonai Kör viszont odaáll egy kész konstrukció mellé, mely nem igényelte a személyiség hitelesítő pecsétjét. Adyban az említett küzdelem, a költő minden "úri" gesztusa ellenére is, megteremti azt az ethoszt, mely alapján a reformkori polgárosító törekvések örököseként emlegethették. A Csokonai Kör minden szabadságtörekvése, függetlenségigénye ellenére is a hivatalos Magyarország őrbástyájává vált. (1990) 119. Oláh Gábor-hagyaték. DIM. 120. Csobán Endre: Irodalmi feljegyzések 121. Csobán Endre: 108. jegyzet 382
