A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1991 (Debrecen, 1993)

Művelődéstörténet, irodalomtörténet - Szabó Sándor Géza: Die Gründung des Csokonai-Kreisses und ihre Vorgeschichte

kölcsi érték kiteljesítése megreked azonban a mozzanatfázisánál, hisz az új polgármester, a gőgös, urizáló, a rendszert maximálisan kiszolgáló Kölcsey Sándor a kör tagja, 1935-től pedig választmányi tag is, s a kör lényegében ugyanúgy működik tovább. Ha egyetlen képet emelhetnék ki a Csokonai Kör életéből ezt választanám, hisz nagyon szemléletesen mutatja értékviláguk, helyzetük paradox voltát. A szabadságot akarni önértelmezésük, önérdekük egyetlen lehetséges logikájának a feladását jelentette volna; hivatalos, társadalmi helyzetük, szerepértelmezésük megőrzése az autonómiáról, a szabadságról való lemondást követelte meg. E paradox lét fenntartása pedig az egységes és dialektikus világkép kialakításának lehetőségétől, identitás-problémájuk megoldásától fosztotta meg őket. Ily világképi-szemléleti keretek között nemcsak a művészet társadalmi helyének, szerepének értelmezése vált lehetetlenné, hanem le kellett mondaniuk az irodalom egységként való értelmezéséről is. Egyszerre hangoztatják az irodalom függetlenségét valamiféle ideális nemzeti célok jegyében és egyszerre kötik meg konkrét nemzeti-társadalmi célok szolgálatával. A nemzeti-állami tekintélyelvű gondolkodás még arra is alkalmassá teszi őket, hogy a cenzúrát a belső, morális, indíttatású törlés, kihagyás intézményesített, jószándékú változatának tekintsék.

107 Az esztétikai dimenziót a tetszés szféráiára korlátozzák s a valódi ítélést az esztétikai szemlélettől független morálnak tartják fenn.

1 "Konzervatív" "kiegyenlítő" magatartásuk, a művészi érték feltétlen elfogadásának hangoztatása azt "jelenti, hogy üssük Babitsot, Kosztolányit és Adyt".

109 Szemléletük kizáró jellege onnét származik, hogy világnézeti, világképi követelményeket fogalmaznak meg esztétikai kritériumok helyett, s így értékelnek más irodalmi törekvéseket is. Az irodalom önelvűségét valló irodalmi irányt a materializmussal együtt az erkölcs, a hagyományos világkép rombolójának tartják, tehát világnézeti érvényűnek. Az irodalmi mü és az irodalom egységként való értelmezése azonban e világnézeti alapról lehetetlen. A Nyugat azért volt számukra veszélyes, mert tisztázta a különböző értékmezők, így az esztétikai szféra autonómiáját, ami kör tagjai számára egyértelmű volt az irodalmi megalapozású nemzeti hivatásról való lemondással. Szemléletük kizáró jellegét és értékvilágukat jól szemlélteti az eszményi irodalmi műről vallott nézetük. Az eszményi irodalmi alkotás kedves, előkelő hangú, nincs benne durva hang, alantas tárgy, óvakodik az önmutogatástól (=önelemzés), célja nem az egyéni, hanem a nemzeti lélek bemutatása, a nemzeti erő növelése, világán az örök derű uralkodik vagy legalábbis végső feloldásként a humor, igazodik a közönség igényeihez, s az egységes nemzeti közösségnek állít eszményeket. Kedvenc műfajuk a dal, sőt a nóták konvencionális képeiből építkező dal, s a magasztos, közvetve vagy közvetlenül nemzeti tárgyú óda. Eszménye a memzeti-kösösségi-morális meghatározottságú személyiség, aki elfogadja a kész eszmények szolgálatát. A nemzeti-faji mint általános jelenik meg, amelynek értékvilágát teljes egészében és eredendően képviselheti egy réteg, egy közösség s egy régió. Irodalomfelfogásuk mögött nem nehéz észrevenni Beöthy Zsolt s a konzervatív irodalomszemlélet országos jelentőségű képviselőinek a nézeteit. Pályázataik szemlélete is a fentiek jegyében alakult. Néhány jellemző téma: "Magyar népmesékből avagy történelemből vett magyar tárgyú költői elbeszélés", "Dalos magyar színjáték, vagy életkép, mely a falusi, vagy a kisvárosi életből merít, legfeljebb a néphagyományból"

1 ° Debrecen irodalmi életében még lehetett is volna szerepe e a Kisfaludy Társaságéhoz hasonló - pályázati rendszernek, hisz az alföldi városban nem alakult ki az a polgári közönség, melynek igényeire, érdeklődésére egy polgárias irodalmi épület 107. Csobán Endre: Irodalmi helyzetkép 1941. Irodalmi feljegyzések. 108. Asztalos Dezső: i. m. 153-154. Csobán Endre: Főtitkári jelentéshez Csobán Endre által összegyűjtött adatok. DIM. K. X. 87. 1.12.1. Géresi Kálmán 1902. évi beszámolója. Pap Károly: Irodalomelmélet. h.n. é.n. 109. Oláh Gábor-hagyaték. DIM. 110. Asztalos Dezső: i. m. 111. Bakó Endre: Debrecen és a Nyugat. = Alföld, 1984.9. Szabó Sándor Géza: Debreceniek a Nyugatban. In: A Déri Múzeum 1980. évi Évkönyve. (Debrecen, 1983.) 380