A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1991 (Debrecen, 1993)
Művelődéstörténet, irodalomtörténet - Szabó Sándor Géza: Die Gründung des Csokonai-Kreisses und ihre Vorgeschichte
nemzeti tőkévé, nemzeti erőforrássá változott". Oláh Gábor is arról panaszkodik, hogy "vagy Arany János valaki, vagy senki" 88 fordulattal intézik el a "bokrétások" megítélését. Csobán Endre is Jókairól a nagy nemzeti költőről ír mesét. 89 . A világ eszmei alapja kész, már csak a megvalósítás gyakorlati fázisa következik a nemzeti érdek hű szolgálói által. S ebben a munkában példaadónak érezték a literátorokat. Orientáló igényük és képességük nem a személyiségből, hanem a szerepből fakad. A szellemnek és a nevelésnek tulajdonították a meghatározó szerepet. Feltéve, ha nemzeti szellem és nemzeti nevelés, amely a szociológiai-mentális meghatározottságoktól függetlenül minden társadalmi rétegben hatékony kell, hogy legyen. Az irodalmon és terjesztőin, az irodalmi társaságokon múlik a nemzet sorsa, hisz "egészséges irodalom kell" s ez "egészségessé teszi a magyar közéletet". 90 A nemzet sorsa attól függ (s az övék is!), hogy sikerül-e a társadalomban elültetniük ezeket a nemzeti eszményeket. A magyarság sorsproblémáinak megoldása a nemzeti eszmények állapotától, erejétől függ. Csobán, mikor Beöthy irodalomfelfogását "vizsgálja", nagyon határozottan kifejti, hogy az irodalom nem tükör, mely a nemzet eleven, reális lelkét tükrözi, hanem csak e lélek értékes, eszményi vonásait őrzi. 91 Az irodalom és az irodalmárok feladata e nemzeti ideák őrzése, begyökereztetése, elsősorban a nemzeti öntudat erősítése céljából, hisz az irodalom a "nemzeti lélek tükre, melyből a szomszédaink feletti felsőbbrendűség látható". 92 Az eszményítő esztétika ideája a vigasztalás, a jövőre néző biztatás követelményeként jelentkezik. 93 A családias, nyugodt, harmonikus világot ábrázoló vidékies irodalmat szerették. A valóság hű tükrözőjének érezték a problémátlan Herczeg Ferencet, s ködös romantikusnak a vívódó Adyt. 94 "Legyünk konyervatívak" 95 hangoztatta Pap Károly, aki attól a Csobán Endrétől féltette a hagyományokat, aki csak korszerűbb nyelvbe öltöztette a régi ideákat. A nevelés fontosságának megítélésével összefüggően a népiesség változatai közül a didaktikus népiesség 96 érvényesül tevékenységükben leginkább. Jól megfigyelhető ez az egyik, 1894-ben keltezett alapítványon, melynek szellemi részét a kör dolgozta ki. "Én Telegdi K. László, tapasztalván, hogy az eddig létező színműirodalmi pályázatok mind a magasabb légkörű művek számára alapítvák, a mindennapi életből vett tartalmú s a népélet alakjaival megírt és a nagy közönség által inkább megértett jobban is kedvelt darabok pedig clhanyagolvák, a bajon segíteni kívánván, "Telegdi K. László színműirodalmi pályázati alapítvány" nevezet alatt örök alapítványt teszek". A didaktikus népiesség megnyilvánulásaként értelmezhetjük részben felvilágosító, közművelődési tevékenységüket is. A nemzeti identitást a népi életforma, szemlélet konzerválásával, propagálásával megőrizni igyekvő liberális elgondolás sejlik föl. A két világháború között az új népi törekvések jelentkezésekor szaporodnak meg újra az ehhez kapcsolódó gondolatok. Felfogásukban igazi költő az, akinek közvetlen kapcsolata van a néppel. Szerintük Mussolini nagy érdeme, hogy "a népies művészet és a népi irodalom termékeinek megbecsülésére" nevel. Irodalomértelmezésük e vonulata a korábbiakkal együtt egyértelműen arról tanúskodik, hogy nemzeti hivatásként értelmezték irodalmár voltukat, s hogy erre építették társadalmi hasznosságuk tudatát, identitásukat. 87. Géresi Kálmán megnyitóbeszéde az Arany János-emlékünnepélyen. 1917. március 27. v. 29. DIM. K. X. 87. 1.6.6. 88. Oláh Gábor: hagyaték DIM. 89. Csobán Endre: Mese Jókairól. (1926.) DIM. K. X. 87. 1.10.1.1. 90. Csobán Endre: Irodalmi... 91. Csobán Endre: Irodalompolitikái... 92. Csobán Endre: 40 éves... 93. Csobán Endre: Vidéki... 94. Csobán Endre: Irodalmi... 95. Oláh Gábor-hagyaték. DIM. 96. Kovács Kálmán: Fejezetek a magyar kritika történetéből. (Budapest, 1963.) 169. 97. A Telegdi Kovács László színmííirodalmi alapítvány rövid ismertetése. (Debrecen, é. n.) 2-3. 98. Csobán Endre: Bevezető Nadányi Zoltán 1935. ápr. 8-i felolvasó ülésén. DIM. K. X. 1.10.1.10. 99. Csobán Endre: A fasiszta... 378
