A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1991 (Debrecen, 1993)
Művelődéstörténet, irodalomtörténet - Szabó Sándor Géza: Die Gründung des Csokonai-Kreisses und ihre Vorgeschichte
A provinciális magatartás körébe sorolhtó az a nemzetkarakterológián alapuló aránytévesztés, mely a kortársak által is bírált fontoskodásban mutatkozik meg leginkább. Csobán Endre gondolatát valamennyiük nevében idézhettem: "A magyar nemzet alkotóerőinek nagyobb fele szerintem nem a fővárosban, hanem vidéken van és szellemi életünk csak akkor lehet egészséges, ha a munkában a vidék is a maga erőinek arányában vesz részt." 81 Nem a túlzott centralizáció elítéléséről van szó, hanem a faji-nemzeti eszményekhez közelebb álló, tehát értékesebb vidék tételezéséről, hisz "ha mi (ti. a vidék, a Csokonai Kör) nem vállajuk a munkát vagy megtorpanunk félúton, elvégzik helyettünk mások, olyanok, akiknek a céljai sem a miénkkel, sem a nemzetével nem azonosak." 82 A fontoskodás, a túlzott önértéktudat írathatta velük a kör 40 éves évfordulóján: "a Csokonai Kör megalakulása", "Csokonai szellemének kitörése, mely megmozgatta Debrecen alatt a földet" 82 . Nem az irodalmi kultusz természetes retorikai túlzásáról van szó, hisz nem a költőt, hanem önmagukat illették kultikus tisztelettel. Már-már nevetségesnek tűnik, hogy a kör "reprezentatív és adminisztratív irányításának szertartásos műgondjában, komolyságában" Csokonai formaérzékének folytonosságát látják. 84 Önmaguk fontosságának tudata mögötti réteget jól érzékelteti a következő történet, melyet Asztalos Dezső idéz az 1899. május 27-i választmányi ülésről. "Ezen az ülésen Dégenfeld grófnak, az Emke debreceni fiókválasztmánya elnökének írásbeli kérelmére egyhangúlag kimondja a választmány, hogy a helyiségében ezentúl Emke-gyufát használ s ezt a jeles honi gyártmányt, melynek jövedelme egy részét a nagy hivatást betöltő kultúregyesület élvezi, a kör minden tagjának pártfogásába fogja ajánlani". 85 Az általuk a nemzeti egység szempontjából elítélt mecenatúrát a "jeles honi gyártmány" s a "nagyhivatást betöltő kultúregyesület" retorikai mázába rejtik. A nemzeti ideális magatartáshoz és eszmerendszerhez való alkalmazkodás következtében elvesztették természetességüket. Állandó megideológizálásra kényszerültek. Érdemes egy pillantást a felolvasó ülések "tapsvihara" mögé is tekinteni. Az eddigiek alapján nem okoz különösebb meglepetést, hogy a nemzeti gondolat különböző variációi váltják ki a legnagyobb tetszést. Az is jellemző talán, hogy egy-egy jóképű költőt ünnepelnek a leginkább. A felolvasások hangneme, színvonala megítéléséhez azonban talán az a legfontosabb, hogy Herczeg Ferenc milyen írással szerepelt az egyik ilyen esten. A Debreceni Független Újságot idézem. "Apró, ragyogó ötleteket olvasott fel olyanképpen, mintha csak legdrágább keleti gyöngyszemeket dobott volna felénk. Játszva, nevetgélve, bájos könnyedséggel, örök igazságokat. Csak egyet említünk fel. A szegény leány elindult az oltár felé és a körülötte tolongó férfiakhoz fordult, mondván: -Aki szeret követ engem... Minden epekedő férfi elmaradt tőle, de mikor a mocsár felé indult a szegény leány, akkor is hátrafordult: - Aki szeret: követ engem... Száz- és száz férfi tódult hozzája". Nyilvánvaló nem valamennyi felolvasást jellemezte ez a hangnem, szemlélet, de kedvenc költőik Szabolcska, Szávai Gyula, Zivuska Andor, s a "bokrétások" gyakori felolvasásaira gondolva mégiscsak ezt tarthatjuk jellemzőnek, hogy a kört körülvevő dilettánsokról ne is beszéljünk. Mindez lói érzékelteti az irodalommal szembeni elvárásukat. 4. (Irodalom, hivatás, idealizálás, önkorlátozás. A Nyugat és a Csokonai Kör. Az érvényes irodalmi tevékenység lehetősége: irodalomtörténet és irodalmi kultusz, a személyesség hiánya.) A Csokonai Kör mint részben már láttuk nemzeti hivatásnak érezte a literátorságot. Szerepfelfogását a népnemzeti iskola irodalomszemléletének központi kategóriája, a nemzeti költő hivatása jegyében alakította ki. Számukra, ahogy Géresi írja "Arany János mozdíthatatlan 81. Csobán Endre: Vidéki irodalmi társaságok. 82. Csobán Endre: Vidéki... 83. Csobán Endre: 40 éves a Csokonai Kör (1930.) DIM. K. X. 87. 1.10.5.3. 84 Asztalos Dezső: A Csokonai Kör szellemi előzményei. Asztalos Dezső: i. m. 85. Asztalos Dezső: id. m. 84. 86. Debreczeni Független Újság. 1904. március 6. 377
