A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1991 (Debrecen, 1993)

Művelődéstörténet, irodalomtörténet - Szabó Sándor Géza: Die Gründung des Csokonai-Kreisses und ihre Vorgeschichte

birtokban". A nemzeti kérdés a cívisek szűk felső rétegét érintette, a többséget alkotó középbírtokosok és bérlők szociális problémákkal küzdöttek.

43 A Csokonai Kör pedig közömbös volt a szociális-társadalmi kérdések iránt, a "nemzeti egység" mindent megoldó jelszavát hirdette. Jól látta Géresi, hogy "az inteligens művelt magyar társadalom az a réteg, a mely az e nemű vállalkozások éltető eleme, tápláló talaja kellene, hogy legyen. Ebbe kellene lebocsátania gyökereit, ebből kellene felszívnia életerőt." Csak épp a szembenézés, elemzés hiányában azt nem látta, hogy a nemzeti egység gondolatához, illúziójához való ragaszkodás első sorban a középosztály érdeke. "A nemzeti erőtől duzzadó"

4 ideák tartalmatlanok voltak a végső órájába jutott cívis polgárság szemében. E szemlélet azonban más irányba is elzárta a kapcsolatteremtés lehetőségét. Egyrészt a zsidó értelmiséget alapvetően alkalmatlannak tartották a nemzeti eszme képviseletére, s ezzel ki is rekesztették őket potenciális közösségük táborából. Pedig e réteg művelődésigénye kellő talajt jelenthetett volna működésükhöz. ízlésbeli és világképi különbözőségük, ellentétük azonban mindvégig elválasztotta őket egymástól. Oláh Gábor így ír a Nyugat-matinéról: "különben jellemző, hogy a közönség 9/10 része zsidó. Créme, elite." Jól mutatja az ellentétet Oláh következő gondolata: "A zsidók úgy látszik most már (ti. Ady Lajos hivatalos Ady-képe után) teljesen ki fognak Adyból ábrándulni".

47 Másrészt az irodalom hivatásától eltelve mereven elutasították a szórakozás utáni meglévő igényeket. Ezzel elvesztették azt a réteget is, mely a polgári életforma és kultúra bizonyos elemeit átvette. A kör felolvasásai kevés érdeklődőt vonzottak, s amennyire a tudósításokból érzékelhető inkább csak kellemes teadélutánok voltak. Végletesen magányossá vált e szűk értelmiségi réteg. S a közösségi evidenciák nélkül elvesztették az identitásuk megteremtésének reális lehetőségét. Pedig vágytak ilyen közösségre. Nem elsősorban az egységes nemzeti szellem hangsúlyozása árulkodik erről, hisz a konzervatív világkép átvételének hozadéka, hanem az érzelmek, a közösségben való feloldódás utáni vágy. Ebből érthető meg az is, hogy Csobán Endre Mussolini nagyságát abban látta, hogy képes volt kielégíteni az emberek "igaz és közvetlen érzések utáni vágyát".

48 A valahová tartozás elemi élménye utáni vágy húzódik meg az érzelmek és az egység kultusza mögött. Mivel reális közösségük nem volt, elfogadták egy eszményi kösösség létét. Az evidenciák közösségének biztonságát, létük szükségességének a középosztály nemzetfenntartó szerepének igazolását találták meg a konzervatív világképben és irodalomszemléletben s ennek nyelvén fogalmazták meg és ennek keretében oldották meg/fel problémáikat. Ez a világkép azonban már képtelen volt érvényes válaszokat adni, mozdulatlanná, dogmává merevedett, mert az eszményi kösösség nem kérdezett s válaszaik már kész eszmerendszerből megkonstruált válaszok voltak. E válaszok rögzüléséhez nagy mértékben hozzájárult az igazi irodalmi ellenzék hiánya, mert az Ady Társaság sem tekinthető igazán annak. Kiszolgáltatták magukat egy kész, tőlük független eszmerendszernek, mely felszívja a személyiséget egy csöppnyi szabadság meghagyása nélkül. Ezzel elvesztették az egységes világértelmezés lehetőségét s, hogy megértsék az emberi autonómia szerepét. Jól mutatja ezt, hogy gondolkodásukban eszmény és gyakorlat végképp elvált egymástól. Géresi írja: "...egészen más megőrizni a komoly és nemes eszményeket az életben is, és egészen más a gyakorlati élet, a valódi élet komolysága elől az utópiák birodalmába húzódni vissza".

49 Tehát lemondtak az ember eszményállító szerepéről, amelyben a két létszféra természetes módon egyesül. Ezzel végérvényesen lemondtak a világban való otthonlevés lehetőségéről, lemondtak az emberi 42. Matkó László: Cívis élettér és a társadalmi hierarchia.=Alföld. 1987. április 43. Balogh István: A cívisek társadalma. (Debrecen, 1946.) Debrecen története 4. 1919-1944. (Debrecen, 1986.) 44. Géresi Kálmán beszámolója. A Csokonai Kör 1902. évi jelentése (Debrecen. 1903.) 4. 45. gr. Zichy Géza Némo c. történelmi dalművének felolvasása^!) Szabadság, 1903. december 2. 46. Oláh Gábor-hagyaték. DIM. 47. lásd. 46. 48. Csobán Endre: A fasiszta Olaszország művészetpolitikája, (kézirat) (Elhangzott a Tiszántúli Szépmíves Céh 1933.nov. 6-i ülésén.) DIM. K.X. 87. 1.10.1.41. 372