A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1991 (Debrecen, 1993)

Művelődéstörténet, irodalomtörténet - Szabó Sándor Géza: Die Gründung des Csokonai-Kreisses und ihre Vorgeschichte

nyát. Mint ahogy az alkalmazkodás is elsősorban személyes érvényesülés kérdése, ugyanúgy a szabadság problémája sem lesz több eseti személyes ügynél, s a szabadságmegnyflvánulások szabadság-árnyaknál. A szabadság személyes korlátozásával többször találkozhattak. Említettük már Ady Lajos esetét és Zoltai kormánypárti újságíróskodását. Ide kívánkozik az is, hogy Kardos Albertnek az asszimilációt kellett megtennie személyisége magjául, hogy Kiss József tankerületi főigazgató törölni akart Oláh Gábor összeállított kézíratából.

3S A szabadság problémája nem elvi, világértelmezési kérdés a számukra. Pap Károly és Csobán Endre természetes módon fordul hatalmi, "állami" megoldások felé. S ha kell nemcsak Adyt, hanem Csokonait is hivatalossá magyarázzák. Tisztázni akarják a vallástalanság árnya és a francia racionalizmus hatása alól. A kör egyik tagja szerint Csokonai "látszólagos vallástalansága édesanyja elkényeztető nevelésének következménye".

36 Széli Farkas a kör akkori elnöke Voltaire és Rousseau hatását igyekszik kicsinyíteni. Jól tudjuk e csavaros, tisztázó magyarázatok mögött a kultikus tisztelet értékrendjük szerinti apologetikus magatartása is rejtőzik, de társadalmi jelentését tekintve mégiscsak az elvtelen alkalmazkodás példája. Jól látja Asztalos Dezső a kör történetének első feldolgozója: "Csokonait így látni, a Csokonai Körnek több mint kötelessége, mert létérdeke".

37 A probléma lényege véleményem szerint az, hogy a kör tagjai nem tették személyiségük, világértelmezésük ügyévé sem a függőséget, sem a szabadságot, ezért nem tudatosulhatott magatartásuk, szemléletük ellentmondásos volta. Az elvek eszmények önmagukra vonatkoztatásának elmulasztásával, a hivatalos ideológiának való önkiszolgáltatásukkal lemondtak a hagyomány elevenné tételéről s a világértelmezésről is. Jól mutatja ezt hagyományőrző tevékenységük társadalmi visszhangtalansága. Pedig a Debrecenben meglévő természetes népi Csokonai-kultusz termékeny alapot jelenthetett volna e kapcsolat számára. Mind az alkalmazkodás életelwé válásához, mint létük problémává tételéhez egyaránt hozzájárulhatott volna magányosságuk. Hogy mégis csak az elsőt erősítette arra közösségteremtő eszméikben s feltétlen érvényesülési törekvésükben találhatjuk meg a választ. Magányosak voltak. Nem győznek panaszkodni a cívis polgárság körtől való távolmaradására. Rendezvényeiket a "cívis réteg alig látogatja, a Debreceni Ellenőr pedig szórakoztató délutánokat vár tőle".

38 Az Országos Irodalmi Szövetség debreceni összejövetelén gr. Eszterházy János is erről panaszkodik: "én szerettem volna azokat a módos magyar gazdákat és polgárokat is látni, kiknek fölös módjukból a szövetség céljaira, a magyarság mentésére"

39 tudtak volna áldozni. Magányosságuk tragikusságát az okozza, hogy a kört e réteg természetes képviselőjének tekintették, hisz "aki debreczeni ember és kissé is számottevő született tagja a Csokonai Körnek".

40 E réteg "ősmagyar" jellegére építették identitásuk realitásértékét. Magatartásuk, gondolkodásuk egyes elemeit is a civis réteg mentalitásából, világképéből eredeztetik. Kiegyenlítő józanságukat a debreceni polgár egyszerűségével, rendhagyó humorával hozzák összefüggésbe, aki "úgy veszi a dolgot, ahogy van s a helybeli akusztikához idomítja".

41 Önmaguk s a közösségük közötti hídnak a nemzeti eszmények képviseletét tekintették. A kör tudatosan, hivatásszerűen képviseli ezeket az eszményeket, míg a cívis réteg természeti folytonossággal, mintegy nemzeti-eszményi céljaik megfogalmazásának realitásértéket biztosítanak. De arra a világképre és irodalomeszményre, melynek fókuszában a nemzeti eszme áll, ez a polgárias réteg nem volt fogékony, hisz a pusztulás, a bezárkózás végső fázisába jutott. "A boldogságot az elzárkózásban látta, a családban, a kiegyenlített kis35. Csobán Endre: Irfodaírni feljegyzések. A Csokonai Kör választmányi üléséről (1943. márc. 4.) készült jegyzet. DIM. K. X. 87. 1.2.52-54. 36. Asztalos Dezső: i. m. 86. 37. lásd. 36. 38. Asztalos Dezső: i. m. 75. 39. Szabadság, 1904. március 7. 40. Szávay Gyula főtitkári beszámolója. A Csokonai Kör 1907. évi beszámolója. (Debrecen, 1908.) 3. 41. Szávay Gyula főtitkári beszámolója. A Csokonai Kör 1908.évi jelentése. (Debrecen, 1909.) 4. 371