A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1991 (Debrecen, 1993)

Művelődéstörténet, irodalomtörténet - Szabó Sándor Géza: A Csokonai Kör alapításának előzményei

díjat rendszerint nem szednek, de a jegyek beszerzendők. A feloivasásakat nem díjazzák, a nyomtatványra a fordított kiadásokat - a választmány előzetes hozzájárulásával - megtérítik. Az alapszabályokat kiegészítik az ún. ötös bizottságra vonatkozó tudnivalók. Ez a bizottság arra törekszik, hogy ne annyira tanuljunk, oktassunk, mint inkább nemesen szórakozzunk, s ezért örömmel nyitják meg a felolvasó asztalhoz vezető utat szépirodalmi munkáknak is. Fontos dolognak tartják a közönség tájékoztatását: a felolvasások tárgya az előadó nevével együtt a helyi lapokban három-négy nap előtt közzé teendő. Az első - ünnepélyes - felolvasást a Városháza nagytermében 1884. november 6-án tartották. A megnyitó után az elnök közölte, hogy a tagok a város legjelesebb, tudománnyal és irodalommal foglalkozó személyiségei közül kerültek ki, számuk 25 fő. Következett Géresi Kálmán felolvasása Debrecen város közművelődési múltja és jelene címmel, melyben megfogalmazta a kör irányát, közművelődési jellegét. Ettől kezdve a kör az alapszabályok szerint őszi és téli idényben rendszeresen tartja előadásait 1889 végéig, midőn a feladatkörét és vagyonát jogutódként átvevő Csokonai Kör szervezeti megvalósulása már küszöbön állott. Ez idő alatt, vagyis 5 2/5 idény, tehát 27 hónap alatt 94 felolvasó ülést tartottak összesen, s ezeken 151 művet mutattak be. Ez havi átlagban 3,5 felolvasási délutánt, estét jelent, s - némi kerekítéssel - 5,6 előadást. Az elhangzott 151 felolvasás a következők szerint oszlott meg: szépirodalmi 66, irodalomtörténeti 12, művészettörténeti 4, művelődéstörténeti 6, történeti 4. Társadalmi kérdésekkel 13, jogiakkal 3, iparival 1 előadás foglalkozott. Nyelvészeti és földrajzi kérdésekről is l-l értekezést tartottak, végül természettudományi tanulmány 15, egészségügyi 13, bölcseleti 13 volt. A kör tagjai egyegy idény befejeztekor beszámolójukat négy alkalommal társas vacsorával tették ünnepélycsebbé, s a köri vezetőség gondoskodott arról is, hogy a felolvasások közül fontosabbnak tartottak a sajtó útján publikusabbá váljanak. Gyűjtésünk szerint csupán a Debrecen című lap 47 előadás anyagát hozta le, és nem egy esetben folytatólagosan. A kör tagjainak számát - 254 - már közöltük. Az első idény végére ez a szám 33l-re növekedett, a következő szezon végére pedig 442 főre. Az újabb évekről nincs adatunk. Ismerjük viszont az 1888/89-es idény mérlegét. E szerint a tagok 284-en vannak. Vagyoni helyzetre vonatkozóan két forrással rendelkezünk. Az 1888-as közgyűlésen adott beszámoló szerint betétben 1059 Ft. 40 kr., készpénzben 36 Ft. 53 kr., az 1889. évi jelentés szerint pedig betétben 1200 Ft. 99 kr. az összvagyon. Ez az összeg 1285 Ft-ra szaporodott, s mint betétösszeget vette át a Csokonai Kör - a Felolvasó Kör jogutódjaként. Ez egyben azt is jelentette az alapszabályok szerint (I.cím., 1. ), hogy a Felolvasó Kör alapító tagjainak jogai épségben fenntartatnak, s ugyanolyan jogokban, előnyökben részesülnek, mint a jogutód alapszabályaiban körülírt új alapítók. Összefoglalva a Felolvasó Kör öt évet meghaladó folyamatos működésének eredményeit, megállapíthatjuk, hogy az alapszabályokban megállapított feladatát "közhasznú ismeretek népszerű felolvasások útján terjeszteni" becsülettel teljesítette, sőt ezen túlmenően a szakszerű tudományos előadások élénkítésére bőséges teret biztosított a szépirodalom jeles termékeinek és a helyi íróknak is. A közművelődés terén kifejtett buzgalmuk értékét és egyben hatékonyságát növeli, hogy a felolvasott művek közül harmada a helyi sajtóban publicitást kapott, továbbá, hogy a felolvasásokat az előadók díjtalanul végezték (a tisztviselőkhöz hasonlóan), s a közönség sem térített belépti díjat. Nem áll meg tehát a Csokonai Kör monográfusának Asztalos Dezsőnek az értékelése: A Felolvasó Kör "munkássága éppen nem mondható valami rendszeresnek. Amilyen vajúdással jár e kör születése, ugyanilyen válságban folyik élete". A statisztikák ennek ellene mondanak, de nem igazolják azt az egyes előadásokat követő, értékelő újsághírek sem. Végül nem tételezhető fel a kör tevékenységét irányító és szervező, a helyi szellemi élet javát tevő személyiségekről sem olyan lazaság,mely válságos helyzetet teremtett volna a kör életében. Annál kevésbé, mert ugyanazok biztosították a Csokonai Kör által átvett stafétának hosszú távú sikerét. 362