A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1991 (Debrecen, 1993)

Művelődéstörténet, irodalomtörténet - Szabó Sándor Géza: A Csokonai Kör alapításának előzményei

arról kénytelen beszámolni, hogy a Gőzmalom Társulat, amely az év eleji kimutatás szerint az emlékkerti alaptőkét kezelte (6863 Ft. 51 kr.), az eddig rendszeresen folyósított kilenc százalék jutalék helyett csak hat százalékot fizet, s a kasszában lévő 22 Ft. 49 kr. készpénzen kívül a Csokonai szobor takarékpénztári betétjében mindössze 224 Ft. 52 kr. áll rendelkezésre. A vázolt helyzet azt bizonyítja, hogy a Társulat ily módon nem egzisztálhatott tovább, hiszen lépéseit anyagiak határozták meg. A gazdasági depresszió kora ez. A polgárság fizetésképtelen, lendületét elveszíti. A gazdasági válsággal függ össze a társadalmi aktivitás csökkenése (a Társulat működésének második évtizedében az ügyek intézése kizárólagosan a pénztáros-mindenes Tóth Antal nyakába szakad), de oka az alapító, reformkori nemzedékhez tartozó tagok elöregedése, illetve kihalása is. Az utolsó ülést 1889. november 19-én tartják, melyen határozatot hoznak arról, hogy miután az István Gőzmalom Társulat az emlékkerti alaptőkét maradéktalanul visszafizette, azt takarékpénztári betétként helyezzék el 66862 Ft 42 kr. összegben. Ezt, valamint a Csokonai-szobor alapját - mely időközben felemelkedett 2398 Ft 39 kr.-ra -, 9260 Ft 84 kr.-nyi értékben Fmlékkert-alapként, mint céljától elidegeníthetetlen vagyont átadják a szervezés alatt álló Csokonai Körnek minden kamatával együtt. Az átadás - az előzetes terveknek megfelelően - 1890. június 30-án következett be hivatalosan. II. A Felolvasó Kör A népszerű előadások iránti igényt a Református Kollégiumban kezdett szabad, kötetlen tárgyú és programú esték ébresztették, jóllehet megrendezésük már önmagában is egyfajta igény kielégítése volt. Géresi Kálmán, a Csokonai Kör későbbi meghatározó egyénisége kezdeményezte ezt aktuális irodalmi kérdésekről, a XIX. századi magyar irodalom és műveltség történetéről számolva be. Sikerére jellemző, hogy 1876 novemberében, a főiskola ifjúsága előtt tartott Csokonai-emlékünnepélyen szükségesnek tartja megjegyezni: "... a nagy mérvben érdeklődő művelt közönség iránti figyelemből a nemes tanuló ifjúság által rendeztetni szokott gyakori ünnepélyek tágasabb teremben tartassanak, mely elegendő legyen az érdeklődő közönség befogadására." Géresi fejtegetéseit Nagy Pál természettani előadása követte, majd ismét Géresi, aztán Kovács János és Papp N. János kerülnek sorra vegyes témájú értekezésekkel. Két alkalommal újra Kovács Jánosé a szó, végül Schwartter Viktor gazdasági akadémiai intézeti tanár és K Tóth Kálmán tart előadást. - közérdeklődésre számot tartó dologban. Előadásaik helye változó: Református Kollégium, Tisztviselők Önsegélyező Egylete, Iparos Kör művészeti szakosztálya. Megemlítenünk azért fontos őket, mert az elkövetkezendőkben ezek a helyek válnak a Kör legfőbb színtereivé, s mert következtetnünk lehet belőle a Kör pártoló tagságára, illetve arra az igyekezetre, hogy az egylet mely társadalmi rétegek körében kívánja népszerűsíteni a kultúrát? A felolvasások sikere nyomán felvetődött a gondolata egy szervezett formájú irodalmi, művészeti kör alakításának. A Délibáb című lap szerint Csáky Alfonz gróf a kezdeményező, s a Debrecen c. hetilap is örömmel kapja fel a hírt megjegyezvén, hogy május 5-re értekezletet hívnak össze a kör megalapításáról. Az értekezlet húsz fő részvételével össze is ült, s Körösi Sándor jogtanár elnökletével - elfogadva az alapítás gondolatát - Lugossy József, Körösi Sándor, Balogh Ferenc, Géresi Kálmán, Gergely Károly, dr. Popper Alajos, gr. Csáky Alfonz, Hamar László, Benedek Sándor, Grünwald József, Zivuska Ferenc és Szabó Antal részvételével bizottságot szervezett az alapszabályok kidolgozására. Az elkészült alapszabályok szerint a kör neve Debreceni Irodalmi és Művészeti Kör, célja: a nemzeti irodalom, a művészetek és a társas élet fejlesztése, a közművelődés előmozdítása. Eszközei: a.) Irodalmi és művészeti előadások, felolvasások, gyűlések és ünnepélyek tartása, b.) Társas összejövetelek rendezése, c.) Az irodalom és művészet pártolása, lapok és folyóiratok járatása, könyvtár alapítása, műgyűjtemények szerzése, pályakérdések kitűzése, évkönyvek és más művek kiadása, támogatása. Ezeknek a céloknak megvalósításáért saját helyiséget tart. 360