A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1991 (Debrecen, 1993)

Művelődéstörténet, irodalomtörténet - Halmy Márta: Szentgyörgyi József orvos levelei Kazinczy Ferenchez

térium bismuthit vettem olly rendelés mellett, hogy ha egyszeri vételt ki hánynék, azonnal másikat vegyek. Ezt is nagy engedelmességgel véghez vittem, de négy-öt próba után látván, hogy a baj nevekedik, éjtszakának idején, hosszas tanakodás után el gondolván, hogy a bort mind a régiek, mind az ujabbak egynek tartották a legfőbb cardiacumok

102 közül: igen jó féle aszszu szölö bort vettem elő és abba nyoltzadrész piskótát mártván, fél óránként azt vettem. Melly 14 óra alatt mind a kinos hányást, mind a gyengítő és fél nap tizenhétre menő has menéseket meg tsendesitette. Látván ennek hasznos foganatját, másnap is folytattam. De a cholerához egy gonosz nemű hideglelés kapsoltván magát a sensoriumot 3 különösen meg támadta a minden táplálásnál és orvosságnál erősítőbb éjtszakai nyugodalmaktól meg fosztott, vagy azt, ha mikor elő állott tépelődésekkel tellyes hánykódó bódorgássá változtatta, testemet el fogyasztván el aszott bőrömet tsontjaimhoz sorvasztotta, minden erőmtől elevenségtől meg fosztott, régi erőtlenségemet újra megnevelte, kivált a nagy derékfájást meg újította, mozdulásaimat kínosakká tette és éjtszakánként meg oldhatatlan epedéssel és szomjúsággal gyötört. Szomorú helyheztetésemhez képest rendeltek az Urak kedves Colléga Uramék belső szereket és a tőlem javasolt s előre készitettett emplastrum perpetuum vesicatoriumot

104 a nyakamra, rendes nagy darab hólyag szívót a karomra helybe hagyták és fel tették. A lábaimra pedig mustáros kovász és farkas borostyán héjj javasoltatott. Ezekre alkalmat adott a már régen készülő fél guta ütés, melly Augusztus 25-re virradóra a baltagomat nagy mértékben érte és a jobb kezem ujjait is zsibbadással érintette, az éjtszakai tépelődő gyötrődéseknek és azok következéseinek folytába való tartásával. A fel vett külső eszközök gazdagon dolgozván, keserves kínokat okoztak: de a sensoriumon mit sem könnyebbítettek, sem az éjtszakai tépelődéseket leg kisebbé sem enyhítették és rövidítették. A mclly belső szereket rendeltek az Urak kedves Colléga Uramék gondos pontossággal bé vettem, de azok nevezetesen a közibek elegyített acetum ammonaente

105 példásképen gyengitvén gyomromat és az undorgásokat nevelvén miattok egészen el vesztettem ami kis étel kívánásom addig volt. Ez helyett tehát keserűségeket adtak, mellyekre a gyomor javult, de a semsórium semmit sem nem változott. Még hathatósabb rcvulsió

106 kedviért, tekintetbe vévén a rajtam szinte esztendő ólta el hatalmazott szorulást és a széknek állandó restességét, javasoltam kristélyeket egy grán hánytató borkövei magnéziával és tzukorral, mellyre meg egygyezéseket meg nyervén hatod napig ezeket gyakoroltam a széknek tetszetes szabadulásával és bővebb menctclivel. Vagy két éjtszakán tetszett a bódorgó tépelődésnek rövid ideig tartani, nagyobb pihenő közöket adni és annyira el nem bádjasztani. De ez utóbb tsak visszatért a menetelire, úgyhogy abból többnyire reggeli öt tájba otsudtam ki, elmém tisztasága pedig tsak dél előtti kilentz óra tájba derült ki. Ez így ment Sept. 7-ig."

107 "September 6-án Az eltölt szomorú napok alatt még ezen dolgok is történtek: Látván a közelgető veszedelmet Augusztus 20-án beadtam a T.N. Tanátsnak a resignatiomat,

108 azt Eleknek ledictálván és magam nevemet aláírván."

11 "Aug 30-án megtettem az első próbát a hátra jövetellel, Elektől vezettetve és két státziók tartásával, s kedveseimmel egygyütt nagy örömmel ebédeltem. Estenden vettük I^ászló 101. Magistérium bizmuthit = Bizmutum subiiitricum. Bizmutnitrát. bizmutkása 102. Cardiacum = szívre ható szer 103. Sensorium = öntudat, tudat 104. Emplastrum perpetum vesicatorium = hólyaghúzó flastrom 105. Acetum ammonaente = Ammónium-acetát. hígított vizes oldatát vizelethajtóként használták 106. Revulsió latin szó fordulatot jelent 107. Idézet az Orvosok és Gyógyszerészek Lapja 1937. 5. sz. 1 19. p. 108. Resignatió latin szó lemondást jelent 109. Idézet az Orvosok és Gyógyszerészek Lapja 1937. 5. sz. 119. p. 344