A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1991 (Debrecen, 1993)

Művelődéstörténet, irodalomtörténet - Fekete Csaba: Jánki Péter munkássága a Kollégiumi Könyvtárban

„A református kollégiumok szellemi légkörét és művelődési profilját azonban sem Debrecenben, sem a többiek esetében nem azonozíthatjuk minden további nélkül a legjobb vagy akár a kevésbé jó tanárokéval. A diáktársadalom ...bizonyos vonatkozásban valami külön, saját világot alkotott, amely a tanárokéval persze közelről érintkezett, de mégsem folyt azzal egészen egybe, sőt olykor szembe is fordult vele."

47 - Jánki személyes igyekezetét is ilyen összefüggésben említhetjük, azzal, hogy az ügyről való személyes meggyőződés nélkül a feltételek hiába vannak meg. Nem volt egyedül Maróthi a törekvéseivel. Nem feledhetjük el a háttérben maradt diákkönyvtárosokat, akiknek hasonló képességű és tanultságú társaiból külföldi egyetemek tanárai lettek, vagy tehetős polgárok. Jánki Péter diákkönyvtárosként úgy katalogizált, hogy nevét és becsét, katalógusával együtt, őriznünk illik a magyar könyvtártörténetben. Torzítás mindenestől a milleneumkori történetírástól örökölt nézet, amely előbb feltételezi, majd egyre részletesebben kimondja, hogy Maróthi munkálkodása értendő a Jánki Péter könyvtárrendezcse mögött, katalogizálási megoldásai pedig professzora tudásának és tapasztalatának visszfényeként magyarázandók. Ez a torzítás úgy jöhetett létre, és úgy maradhatott fenn, egyre terebélyesedő tekintéllyel, hogy nem a katalógusok módszertani vizsgálatából indult el, hanem Maróthi eszményítéséből, és a mindmáig nem létező bizonyítékokat magabiztos következtetések helyettesítik. A maga módján, közvetlen előzmények nélkül katalogizált a már érettkorú férfiú, s megoldásának, hiányosságainak és eredményeinek odaadó vizsgálata már csupán ezért sem lett volna mellőzhető. Az ilyen aprólékos vizsgálódások széles körű hiánya megakadályozza, hogy a diákkönyvtárosok jegyzékelési szokásairól, szintjéről, helyi és korbeli eltéréseiről részletes összehasonlítás készüljön. Már egy évszázaddal Jánki Péter működése előtt tanári irányítással és a tanárok használatára korlátozva működött a nagyszombati akadémia könyvtára, amelynek nyomtatott katalógusa is megjelent. Nem egynemű kategória a diákság által gyűjtött, fenntartott és kezelt könyvtár rendje és feldolgozásmódjának milyensége, s más tekintetben is lényegesen eltérőek az ellenreformációs kor iskolázási céljai és szokásai a római katholikus és református felekezetekben. Ezért látszott tanácsosnak, hogy az első lépésként Jánki Péter munkálkodásának vizsgálatát önmagában, önmaga mértéke szerint, valamint a kor és a református iskolarendszer mértéke szerint vizsgáljam. A református iskolázás, a kollégiumi diákkönyvtárosok működésének és szokásainak aprólékos vizsgálata a katalogizálás hazai történetének tisztázását is segíti, valamint a kollégiumok életéhez kapcsolódó valós folyamatok feltárulásával örvendezteti meg azokat, akik történelmünk tanulságait hasznosítják. Leges Biblioíhecarii Jánki Péter önállóságát igen jól szemlélteti az a hallgatólagos megoldás, ahogy mindenféle tekintélyre hivatkozás nélkül öntevékenyen a kötetkatalógus elejére másolja a korábbi kötetből, vagy az eredeti okmányból, a könyvtárosra kötelező szabályzatot. A könyvtár történetéről szóló irodalomban közismert, hogy a városi tanács által a diákságnak hozatott negyven héber nyelvű Biblia (Sacrum Codex) használatát korlátozta az ifjabbik Komáromi Csipkés György és néhány társa. Ez az előírás nincs meg az 1709-ben készült könyvtárjegyzékben, de megtalálható az 1714-ben készített lajstrom és mutató elején. Jánki 47 Kosáry Domokos: Művelődés a XVIII. századi Magyarországon. (Bp. 1980.) 121-122. - Érdemes megfontolnunk szintén Kosárynak azt a közhelyszerű óvását, amelyet a Weszprémy István haladó mivoltára és világnézetére vonatkozóan Sükösdi Mihály mondott el egy teljesen hibásan következtetett és soha nem létezett könyv kapcsán: .Jirdemeit nem rossz helyen, hanem tényleges működésében kell keresnünk." (Ugyanott, 604.) 329