A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1991 (Debrecen, 1993)

Művelődéstörténet, irodalomtörténet - Fekete Csaba: Jánki Péter munkássága a Kollégiumi Könyvtárban

meg, és a kialakulatlan egységet méginkább megbontja. Ezek után már nem meglepő, ha a K-nál találjuk [Geleji] Katona István munkáját, és a korabeli olvasónak is lehetett kérdéses, hogy a Dániel prófétát prédikációkban magyarázó szerző melyik a Debreceni Jánosok

28 közül. [Elekes I Alexis RMK 1.510.] Ezek a hiányosságok olyan tévesztéssel is járnak, mint az, hogy Verulamii Sermones is van a V-/W-nél, s B-nél pedig az első tétel mindjárt Baconis de Verulamio. Még egy jellemző példa: Töke Vásárhellyi.

7

^ Philosophia Naturalis Dogmatico-Experimentalis. Cibinii 1736. [P: III 668 - szintén a T-nél!] - Ez a megoldás gyakoribb. 6. MAGYAR szerzők magyar nyelvű munkáinál használt névalak a latinnyelvű munkákétól eltér helyenként: Bél Mátyás A Keresztyéni Tudománynak Articuluss: irt Könyve. Beszterc. 1713. [Halle? ismeretlen?] Belii Notitia Hungáriáé Nova Geographico Historica. Viennae 1735. [P:I. 216] 7. ISMERETLEN szerzőjű, kryptogrammal közreadott, szerzői adat közlése nélkül megjelent művek rendszava a címkezdet. Varioru Authoru quem collegit Godefr. Thesaurus Theologico-Philologicus Locor. Selector. V: ac N:T: Tomus Prior. Amstelodami 1701. Tomus Posterior Ibidem 1702. A szerzői rovatba ilyenkor Incertus/Incerti van írva. A nominativus és genitivus vegyes használatát szintén javítgatták később. (Ezeket a címkezdethez sorolva találjuk.) Egy esetben más megoldást választ: Anonymus. De Näa et Controversiis Religionis. 8. TÖBBSZERZŐS művek rendszava is a címkezdet. Variis Theologos. Thesium Theol. in. Academia Salmuriensi Disputator. Pars Ima Exhibens Tractatus varios. Pars Hda De Liturgia et Lingvae ignota usu in sacris. Máskor a szerzői rovatban ilyeneket olvasunk: Authoribus Multis, Multibus Authoribus, Variorum Authorum. Az alábbiakban még következnek olyan példák is, amelyekben közli ugyan a szerző nevét, vagy a közreműködőét, de a besorolás a címkezdet szerint történik. A tévedésből vagy vigyázatlanságból elhagyott nevek miatt történt hibás besorolásra a jellemzők ismertetésének végén idézek példát. 9. CÍM közlése nem mindenkor a címlapszöveg (részbeni) idézése. A használat során közismert könyv és nem a szerző neve, egyrészt a hosszadalmas, barokkos leírást, cikornyázást egyszerűsíti.

3 Ösztönös használók számára gyakran nem kisebb információértékű, mint a (hosszú) szerzői név. (Az ismert intézménynevek rövidülése ma már nemzetközi szabvány.) Némileg segíthette ezt az antik felfogás, amely csak kapcsolódó jelleget tulajdonított az igének, a nomen elsődlegességét vallotta logikai és nyelvi szempontból.

3 Névkönyvnek mondja a Jánki katalógusát is Szűcs István. Ágoston Mirrha szedő szarándokja. Nagy Szombat 1672. [RMK 1.1140.] Apafi Mihálynak A keresztyéni Ihi Tudományrul irt II. Köny: Kolosvárt 1674. [RMK I. 1161.] 28 Lehet pl. Debreceni Gele/Joó/Kalocsa/Kozma/Szücs János, nem beszélve az 1700-as évek előtt debreceni diákként fölbukkanó tucatnyi Debreceni Jánosról. 29 Voltaképp (Marosvásárhelyi Tóke István, akinek nevét éppúgy nem használták teljes formájában, mint a Tótfalusiét; vö. Herepei Adattár... III. 143-146. 30 Például Nagyszőlőst utal ilyen módon saját munkájára: „elsőben magam kedvéért írtam vala ez Lobogó Szövétnek nevű íráskát" (RMK I. 1193. fol. A4 verzó) 31 Vö. pl. Kicska Emil: A subjectum és praedicatum a grammatikában. (Bp. 1908.) - Természetesen a szóhasználatot, kölönösen a múlt században, színezheti a Namenbuch jelentése is. 320