A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1991 (Debrecen, 1993)

Művelődéstörténet, irodalomtörténet - Fekete Csaba: Jánki Péter munkássága a Kollégiumi Könyvtárban

szeg lelkésze, de hamar tovább ment, mert aztán Balkányban töltötte az 1751-1758 esztendőket. Akkor hívták Hajdúsámsonba, s haláláig itt volt prédikátor, 1783-ig.

11 Halála előtt egy évtizeddel írta be a Subscriptios kötetbeli névsorhoz a lapszélen valamelyik diák, hogyan folyt további élete: „Bibliothecarius, post senior, pastor Kabaiensis et Samsoniensis adhuc anno 1773".

12 Itt-ott felbukkan, hogy esperes is volt, ez azonban bizonnyal tévedés, az említett diáktisztséget tévesztette össze valaki a tractus (egyházmegye) seniori tisztségével. Nem biztos, hogy fia volt az a másik Jánki Péter, aki 1767-ben iratkozott be a tógátusok közé, Debrecenben kijárt alsóbb iskolái után, de 1770-ben kicsapták. Jánki Péter hajdani könyvgyűjteményéből jelenleg csak egyetlen gyűjtőkötet ismeretes. Erdélyi lelkészek használták, majd apjától kapta Lugossy József az ő kezén át jutott vissza az Alma Mater könyvgyűjteményébe. Őrieveiének felirata: „Collegit et compingi curavit Petrus Jánki 22 Xbris 1753." Mint általában az ilyen értekezéseket tartalmazó kötet, mutatja baráti körét, akikkel a közös tanulmányút, vagy más összeköttetések révén kapcsolata volt. A kötetben saját értekezése mellé sorolta Kocsi Csergő István, Czeglédi Péter, Komáromi Dallos István, Losontzi Hányoki István, Makrantzi István, Mocsi István és Vecsei Gergely munkáját, és öt holland diák értekezését. Értekezésének a könyvtárunkban van egy másik példánya, ez Sződi Csír István esperes (Maróthi apósa) tulajdona volt, neki valószínűleg maga Jánki adta, hisz az értekezését többek között neki is ajánlotta.

14 Az ilyen ajánlásoknak általában nem csak az ismeretség az oka, hanem az anyagi segítség. Jótevőktől, tehetős támogatóktól gyűjtötte össze a peregrináló diák a külföldi tanulmányút költségeit. Tanulmányainak bizonyságát, értekezését aztán természetes volt nekik ajánlania. E mellett Jánki Péter könyvtárosi és seniori tisztségében állandó kapcsolatban volt a város vezető férfiaival. Az ajánlottak egész sora található a kötetben, az ijfabb Komáromi Csipkés Györggyel kezdve, Domokos Márton, Szeremlci Császár Sámuel, Miskoiczi Csulyak Ferenc és társaik, majd a város lelkészei következnek. A külföldiek közül az elnöklő professzor és három tanártársa mellett a magyarok jeles patronusa, Hieronymus van Alphen a legismertebb. A sor végén Maróthi Györgyöt találjuk, * aki akkor már az egyetemes történelem tanára volt, s ha mással nem, ajánlással segíthette a külföldre induló diákot, akinek nem ment olyan jól a sora, mint tanárának, hisz jó tizenöt évvel idősebb volt, mégis csak akkor indulhatott külföldre, mikor az ifjú tehetség már egy éve itthon működött, hosszú tanulmányútja után. A Türelmi Rendelet előtti időkben hazai reformátusságunk nem bővölködött a lehetőségekben. Gyülekezeti munkája mellett Jánki Péter sem jelentetett meg nyomtatott munkát, kéziratban lévő munkáiról sem tudunk. Általános tapasztalat szerint, ha csak a családban teológus diák, főként könyvtáros, vagy különösen gondos lclkészutód nem volt, a prédikátorok könyvtára és kéziratos hagyatéka nyomtalanul elkallódott. Amit lehetett, az özvegy vagy a család értékesített, az utódok agyonhasználták, s végül megsemmisült. Az értekezést tartalmazó gyűjtőkötetről sem tudjuk kimutatni, miként jutott Erdélybe. Szorgalmas és nagytudású lelkészek húsz-huszonöt kötet imádságot és prédikációt írtak össze, különféle bibliai tudományokra és természettudományokra tartozó munkákat fordítottak, és nem ritkán többszáz kötetes ké11. Barcsa János: A tiszántúli ev. ref. egyházkerület történelme: i-3. Debrecen. 1906-1908 adatait, és Zoványi Jenő Egyháztörténeti lexikonának adatközlését összevetettem a Tiszántúli Református Egyházkerületi Levéltárban őrzött, Bakóczi János készítette mutatókkal: az eltérések, illetve a forrásközlés nélküli adatok levéltári tisztázására nem volt módom. 12. Subscriptios könyv, kézirattár, R 495, p. [204]; Thury Etele olvasata téves (Somloviensis! - az adhuc szót is kifeledte); - a későbbi adalék bejegyzőjét nem sikerült megállapítanom. 13. Jelzete F 665 - a kötet részletes tartalmát nem szükség elsorolunk. 14 Jelzete F 298 15 Részletes kapcsolattörténeti kutatások nélkül feleslegesnek vélem az említett kolligátumok adalékainak részletezését. 313