A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1991 (Debrecen, 1993)

Művészettörténet - Bényei Miklós: Reformkori viták a képzőművészet pártolásáról. Országgyűlési kísérletek Ferenczy István támogatására

fel neki impure érdemimet, fáradozásimat, s ő osztán újságába maga kidolgozza és a jövő ogyen már az elein is szóba jöhet és kineveztethetem..." A következő országgyűlésen azonban már nem erről, hanem a művész által elkészítendő Mátyás-szobor tervéről beszéltek a követek. A Mátyás-emlékmű terve A Mátyás király emlékére emelendő monumentális szobor - vagy inkább emlékmű - eszméje lényegében ugyanakkor született, mint Ferenczy István múzeumi őrré kinevezésének ötlete. A szobrászművész megsegítésére létrehozott Pest megyei társaságban

40 már 1839 októberében felmerült a gondolat, hogy Ferenczyvel márványba vésetik a magyar történelem jeles személyiségeit, elsőként Mátyás király alakját.

41 Az elképzelés találkozott a művész törekvéseivel, aki már korábban is több mellszobrot készített a politikai és kulturális élet kiválóságairól. Nyáry Pál Pest megyei főjegyző írt egy proklamációt "Felszólítás a' honi szobrászat ügyében" címmel, és ezt 1839 novemberében szétküldték a törvényhatóságoknak.

42 A társaság egy nemzeti pantheon (kultuszhely) létesítését tervezte, amelyben Magyarország kiváló uralkodóinak és nagy fiainak szobrai kaptak volna helyet. A pantheon ideológiai-politikai tartalma vitathatatlan: igen alkalmasnak látszott a nemzeti érzés és öntudat felkeltésére, elmélyítésére. Nehogy az udvar megakadályozhassa, a tervet az országgyűlés (a törvényhozás) mellőzésével, társadalmi úton akarták kiviteleztetni: országos gyűjtést indítva, a társaság irányításával.

43 "A' honi szobrászat ügyében keletkezett társaság" hivatalos alakuló ülését 1840. január 12én tartotta; elnökké Fáy Andrást választották. A tevékenység célját a fentiek szerint jelölték meg: "Ferenczy István által hazai fehér márványból készítendő nagyszerű emlékek emelése." Megerősítették azt a korábbi elhatározást is, hogy először Hunyadi Mátyás lovasszobrát állítják fel. Pest megye vezetőiből - Földváry Gábor és Simoncsics János alispánok, Nyáry Pál egy külön bizottságot is kiküldtek, "Mátyás-emlék társaság" néven, amelynek az emlékművel kapcsolatos ügyek intézése (pénzgyűjtés, szervezés stb.) lett a feladata.

44 A választmány azonnal megkezdte a gyűjtőakciót. A március 15-ei nagygyűlésen már az első, nem túl biztató eredményekről is beszámolhattak; ugyanakkor elfogadták Ferenczy István tervrajzát.

45 A vázlatot, amely egy mauzóleumot és benne egy ércszobrot mintázott, közzétették.

46 Azonnal a hírlapi viták kereszttüzébe került, amelyekből kiderült, hogy a kérdésben a liberális ellenzék is megosztott. A csatározás áthúzódott a következő évre is, egyebek között egyik részeleme lett a híres Kelet népe-vitának. Kevesen támogatták a Pest megyei ötletet, illetve annak eredeti formáját. Néhány lap általában támadta a szobrászatot, mások csak az adott tervet helytelenítették, megint mások Ferenczy István tehetségét nem tartották elégségesnek egy ilyen nagyszabású mű megalkotására, többen pályázatot javasoltak. Sokaknak nem tetszett a művész körüli nagy mozgolódás: párhuzamosan gyűjtöttek a Kölcsey- és a Mátyás-szoborra, 39. Ferenczy I. im. 340. old. A levelet 1842. szept. 9-én írta. 40. Takáts Sándor szerint (im. 133. old.) Schodelné Klein Róza operaénekesnó állt a dolog hátterében; ó buzdította volna szeretőjét, Nyáry Pál Pest megyei főjegyzőt a társaság létrehívására, s az alább említendő felhívás közzétételére. 41. Meiler S. im. 250. old. 42. Uo. 252-254. old. 43. Takáts S. im. 133-135. old.; Meiler S. im. 252. old.; Kovalovszky Márta: Emlékműszobrászat. = Művészet Magyarországon. 1830-1870. Katalógus I. (Bp. 1981.) 37-38. old.; Sinkó Katalin: A nemzeti emlékmű és a nemzeti tudat változásai. = Művészettörténeti Értesítő, 1983. 4. sz. 185. old. 44. Meiler S. im. 254., 275. old. 45. Takáts S. im. 135. old.; Meiler S. im. 278. old. 46. A tervrajzot ismerteti Meiler S. im. 274-278. old. 272