A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1991 (Debrecen, 1993)

Néprajz - P. Szalay Emőke: Mezőtúri kerámia a Déri Múzeumban

P. Szalay Emőke Mezőtúri kerámia a Déri Múzeumban Az alföldi fazekasközpontok egyik legismertebbike Mezőtúr volt. A mezőtúri fazekasság a középkorra nyúlik vissza, bár a korai időszakról csupán szórványos adataink vannak. Már a XVI. században összeírtak a városban cserepes mestereket. 1737-ben négy fazekas dolgozott Mezőtúron. Céhalapításukról pontos adattal nem rendelkezünk, de 1782-ben már említik a fazekas céhet.

1 A XIX. század története másokhoz hasonlóan a mezőtúri fazekasság történetében is a nagymérvű felfutás időszaka. 1817-ben megszerzik a korsós céh kiváltságlevelét, a megújított céhlevél kötségeit 88-an fizették be. 1828-ban 34 mestert tartottak nyilván, ez mutatja, hogy mint az országban másutt, itt sem volt minden mesterségűző tagja a céhnek. 1852-ben 52-en, 1894-ben 74-en vannak. A századfordulón 114 fazekast említenek. A XX. század eleje itt is a rohamos hanyatlás kora.

2 A mezőtúri kerámia stíluskorszakait Kresz Mária meghatározta.

3 A XIX. század elején még fekete edényt korongoltak Mezőtúron. Az edényfélékről pontos adatokat találunk az 1813-as és 1818-as rendszabásban. Kitűnik, hogy minden edényfajtát készítettek. A XIX. század közepe nagy fordulatot jelentett a mezőtúri fazekasság életében, akkor tértek át a mázasedény készítésére. Ezt az eseményt jegyzőkönyvükben is megörökítették. "Korsó festése bé került Czéhünkhöz 1837 dik Esztendőben 22 július". A XIX. század közepére fokozatosan tért nyerő mázas edények közül zöldmázas edényeket készítettek. Az 1860-as években indul meg a kiszínesedés. A különféle edényformákon az írókás díszítés tökéletesedése figyelhető meg. A fehér szín kiszorulásának talán az lehetett az oka, hogy a mezőtúri agyag nagy vastartalma a fehér festéket nem bírja, az hamar lehámlik róla.

4 Ez az agyag különösen alkalmas arra, hogy merészvonalú edényeket korongozzanak belőle. Ez a formai kialakítás jellemez minden mezőtúri edényt. A keskeny talpból meredeken ível az edénytest, legnagyobb átmérője viszonylag magasan van, válla csaknem egyenesen hajlik a nyakához, amely erősen behúzott. Füle minden esetben felfelé ível. Mint az ország legnagyobb korsós központja méltán volt híres erről az edényéről. Fennálló edényeket készítettek elsősorban. A korsók mellett bödönök, szilkék, köcsögök készültek nagyobb számban. A korsók alapvető voltát bizonyítja az, hogy minden számítási rendszernek, akár készítés, akár bérezés alapjaként szolgált, a korsószámot említették.

5 A jellegzetes dudi szín alkalmazása az 1870-es években kezdődött.

6 Ez a korszak, az 1880-as 90-es évek, a túri kerámia fénykora. A korra jellemző parasztosabb stílusú népművészet kiteljesedé1. A mezőtúri fazekasság történetét röviden ismertette Kresz Mária 1978., majd Szabó László - Gulyás Eva 1983. Legújabban Nagymolnár Miklós foglalkozik monografikus feldolgozásával. 2. Szabadfalvi József 1986.20. 3. Kresz Mária 1978. 20. 4. Kresz Mária 1960. 329. 5. Kresz Mária 1978.8. 6. Fél Edit - Hofer Tamás 1981.45-46. 225