A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1991 (Debrecen, 1993)

Természettudomány - Juhász Lajos–Szendrei László: Madárvilág a Halápi tározón

ez jelentősen csökken, és a nyílt víztükröt kisebb szárazulatok teszik mozaikossá, jelentősen emelkedik a gázlómadarak aránya. A kiszáradással kapcsolatos madártani változásokat később részletesen ismertetjük. A nagy kócsag (Egretta alba) a szürke és vörös gém (Ardea cinerea, Ardea purpurea) egyaránt megfigyelhető. Külön madártani szenzációt jelent az utóbbi években mindig megfigyelt halászsas (Pandion haliaétus) megjelenése. E faj halápi előfordulásáról már 1983-ból is van adat. 1988 őszén két példány is a tározó madárvendége volt, 1989 őszén pedig csaknem egy hónapig tartózkodott a területen egy madár. Megjelenésének okát a kedvező zsákmányolási feltételek, így a nyilt víz közelében lévő száraz fák jelenlétével és a környezet háborítatlanságával magyarázhatjuk. Meglepőnek tűnik (gyűrűzési vizsgálatok alapján), hogy a nádi énekesek egyedszáma vonuláskor nem növekszik. Feltételezhető, hogy az erdők közé ékelődött tározó nem esik a fajok vonulási irányába. A nádi énekesek vonulási viszonyainak pontosabb megismeréséhez további vizsgálatok szükségesek. Téli időszak: Ebben az aszpektusban a megfigyelések összesen 18 fajról tanúskodnak. Ezek dominancia viszonyai az alábbiak: 12. kép A barkóscinegék a gyékényesek "típusfaja" (sz.: Szendrei László) Eudomináns: 3 faj (Panurus biarmicus, Corvus frugilegus, Turdus pilaris) Domináns: 4 faj (pl.: Parus caeruleus, Fringilla montifringilla) Szubdomináns: 6 faj (pl.: Anas platyrhynchos, Emberiza schoeniclus) Akcesszórikus: 3 faj (Buteo buteo, Garrulus glandarius), Ritka: 2 faj (Accipiter gentilis, Accipiter nisus). 20