A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1991 (Debrecen, 1993)
Néprajz - V. Szathmáry Ibolya: A debreceni ún. gyöngyös–bogláros párta
A csúcsdíszítmények között — különösen a később készült pártákon — nagy számban fordulnak elő a gyöngyoszlopokat lezáró, aranyszál kötésű paszománydíszek, a gyászpárták esetében (Sz. 1910.865.; V. 1917.61.) az ezüst kötésű paszománydíszek. A paszományok gombszerű díszítményei igen változatosak, nagyságuk (átmérőjük és vastagságuk) a gyöngyoszlopok nagyságához igazodik (V.1949.18.1; V.1916.8; V.1912.283; V.1911.50; V.1925.61; V. 1917.60.). A felnagyított boglárdíszek esetében a paszomány maga is óriási méretűvé válik, nemcsak a boglár csúcsát fedi, hanem szirom-szerűén lehajlik a gyöngyoszlopok oldalára is (V.1949.18.1.; V.75.522.1.). A paszománydíszek előfordulnak úgy is, hogy egy pártán belül más típusú csucsdíszítményekkel váltakoznak. Ilyenkor a paszománydíszek a nagyboglárok csúcsdíszítményei: V.1920.11.; V.89.22.2.; V.1935.20.; Sz. 1906.1056.; V.1917.61.; Sz. 1906.1314.; Sz. 1907.1305.). A boglárok közét kitöltő díszítmények, a fémszállal hímzett levéldíszek úgy készültek, hogy a díszítmény körvonalát követve rétegelt karont varrtak fel a bársonyalapra, lapos hímzéssel ezt varrták körül arany- és ezüst színű sodrott fémszállal. Ezüst színű díszítmény csak a gyászpártákra került. A karton alap a stilizált levél- és virágmotívumok plasztikus kiemelését szolgálja. A térkitöltő motívumokat két szálból sodrott fémszál — levarrás is keretezi. A térkitöltő díszítmények koronként szintén változtak. A korai párták sajátja az volt, hogy a kísérő levélmotívumok plasztikusan kiemelkedtek ugyan, de visszafogott méretezésűek, szabadon hagyták az abroncs felső szélét, nem törekedtek az abroncs teljes kitöltésére. A stilizált díszítmények a kisboglárokat teljesen körülövezték, mintegy szív- és tulipánszerű formát alkotva (V.65.1.1.; V.1920.11.; V.1912.283.; V.1935.20.; V.1912.283.; V.1917.78.; Sz.1910.865.). Máskor a kecses formájú levéldíszek csak a kisboglárok köré csoportosultak, a nagyboglárok pedig a bársonyalapon önállóan sorakoztak (Sz. 1906.1115.; III.1933.9.). A kisméretű, archaikus levél díszeknél megfigyelhető, hogy a leveleket kontúrozó, sodrott fémszál — levarrások igen hangsúlyosak (V.89.22.2.). A későbbi pártákon — a boglárok nagyságával együtt arányosan — megnőnek a térkitöltő díszítmények is nem hagyva semmiféle szabad teret az abroncson (V.1916.8.; V.75.522.1.). A bogláros mezőben a fémszállal hímzett stilizált levcldíszítményck mellett egyéb térkitöltő díszítmények is találhatók. Az abroncs felső szélén a levelek között különböző méretű islógok (fémszál sodrattal lezárt flitterek) sorakoznak. Kisebb méretű flitterekből és sodrott fémszálból ugyanitt háromágú kisvirágot is formálnak. A levéldíszít menyek tövére a kisboglárok két oldalán ferdén elhelyezve (mintegy a levelek vonulatát követve) csaknem mindig megtalálható a fémszálsodrattal összekötött 2—2 nagyobb méretű flitter díszítmény is. A boglárok között és alatt olykor fiitterek is sorakoznak. A flitterek (islógok) helyén néhány párta esetében sajátos "rezgő gyöngyök" azaz fémszálra felfűzött, alul-felül flitterekkel lezárt gyöngyszem díszítmények őrződtek meg. A térkitöltő levéldíszeknek különleges hatást kölcsönöz az, hogy a levelek kontúrjaként spirálrugóval lezárt apró flitterek is sorakoznak (V.65.1.1.). Hogy mennyire törekedtek arra, hogy a párta teljes hossza is díszített legyen az mutatja, hogy a záró levéldíszítmények szabadon maradt közti terét is flitterekkel telítették legtöbbször háromszög alakban. A flitterek és fémszálsodratok színe arany, gyászpárták esetén ezüst. Az abroncs alsó részében húzódik a bogláros mezőt lezáró díszítménysor, melyben két apró gyöngysor között fut egy fémszálból tekercselt "hurka"- szerű díszítmény. A gyöngysorokat és a hurkadíszítményt egyaránt néhány szálból sodrott fémszál levarrások keretezik. A hurkaszerű díszítmény vaskossága általában egyenes arányban nő a boglárok és a térkitöltő hímzések nagyságával. Vannak azonban ezalól is kivételek. Találunk néhány olyan széles abroncsú pártát, melyen a térkitöltő hímzések és a boglárok is kisebb méretűek, a lezáró díszítménysor pedig igen nagy teret foglal el, kitöltve az abroncs többi részét. Ebben a lezáró mezőben a hurka-díszítmények — egy-két esetben a kontúrozó fémszál levarrások is — felnagyítottá válnak (V.1925.61.; V.1917.78.; V.89.22.2.; 111.1933.19.; V.1920.11.). A párta szalag díszei két alkotóelemből állnak:az abroncs tetejét lezáró masni-szerű díszítményből és az abroncs végeitől tarkóra lelógó pártaszalagból vagy pántból. Az abroncson, a 216