A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1991 (Debrecen, 1993)
Néprajz - V. Szathmáry Ibolya: A debreceni ún. gyöngyös–bogláros párta
A debreceni párták többsége azonban a családi vagyon egyik legnagyobb értékét jelentette. Ezt a tényt támasztja alá az, hogy a hozományjegyzékek a pártát az elsők között említik. 54 Kiemelkedő értéküket bizonyítja továbbá az is, hogy a "félben való", "készületlen", 55 vagy bontott 56 pártákat ugyanúgy feljegyezték a végrendeletek, mint az épségben fennmaradtakat. A párták értékét mindenekelőtt az abroncsra kerülő díszítmények adták, ezek között nemesfémek, drágakövek, féldrágakövek és igazgyöngyök egyaránt találhatók. 5 Ritkán ugyan, de előfordult Debrecenben is, hogy az abroncs már maga külön értéket képviselt, nemesfémből készült. A Déri Múzeum gyűjteményeiben mai napig fennmaradt gyöngyös bogláros párták (24 db.) ugyan már nem ezek a különlegesen nagy értékű párták, de azok szerkezetét és felépítését pontosan követik az egykori díszítményeket kevésbé értékesekkel felváltva. Ezek a párták egy kivételével — a Szerep-Csonkatorony ásatás során előkerült párta kivételével, mely XVI. századi — az 1800-as évekből származnak: fele a század első feléből, a többi a század közepéről, azaz az 1850/60-as évekből, három pedig később készült rekonstrukció. 58 Az ún. karika vagy abroncs alakú párták — melyhez a debreceni gyöngyös bogláros párta is tartozik — egyforma szélességükkel, szabályos és követhető díszítményszerkezetükkel az egyszerűbb pártatípust képviselik. Két jól elkülöníthető részből állnak: az abroncsból, valamint a fejtetőn elhelyezkedő és tarkón lelógó szalagdíszből. Az abroncs a díszítmények stabil, merev alapja különböző korokban más-más anyagból készült: a korai pártákat vászon szalagra, vászonnal és bársonnyal bevont bőrszalagra varrva találták, a középkortól ismeretes a növényi háncs pártakoszorú 59 , majd a 16. századtól egyre fényűzőbbé váló párták abroncsa között nemegyszer a tiszta arany- és ezüst pártaalap is megtalálható. 60 A debreceni párták merevítő abroncs alapja több rétegű kéregpapír, ezt vászonnal, majd különböző színű bársonnyal vonták be. A debreceni pártákon legyakrabban a barna és a piros bársony és azok különböző színű árnyalatai szerepelnek, de előfordul a lila, a zöld a bordó szín is. Az ún. gyászpárták abroncsára fekete és sötétbarna bársony került. Az abroncsot belül 54. Minderre vonatkozóan gazdag adalékkal szolgálnak a Hajdú-Bihar megyei Levéltár vagyonleltárai, végrendeletei egyaránt. 55. "Gyöngyös párta no 3 kettei félben való" 1684. júl. 18. és 1685. márc 19. In: Késmárki Thököly Imre naplói, leveles könyve és egyéb emlékezetes írásai II. 690. és 246. Közli: Thaly Kálmán (Budapest, 1873.). 56. Egy hét bogláros párta akinek gyöngyét leszedték" 1692. ápr. 14. Radvánszky i. m. II. 274. 57. "Répási Mihály harmincados és szenátor özvegye gyöngyös pártája különösen szép volt: hét rubintos boglár és jóféle gyöngysorok között, gyöngyös a hozzávaló masni, ezen meg öt boglár ragyogott 18 rubinttal (1747)" Zoltai i. m. 288. "ifj. Diószegi Sámuel postamester és Lányai Kata vagyonának leltározói két pártáról számolnak be, egyik széles, öreg gyöngyökkel elegyes arany boglárokkal, öt és 6/16 latot nyomott; másik párta keskeny, apró gyöngyök közt ezüst boglárral, súlya 4 13/16 lat." Zoltai i. m. 289. 58. A gyűjteményben fennmaradt gyöngyös bogláros párták a következők: — IV.77.154.38. Szerepi párta (XVI. sz.) — III.l 933.9. (XIX. sz. eleje) — Sz.l910.865. Gyászpárta (XIX. sz. eleje)— Sz. 1906.1056. (XIX sz. eleje) — Sz.l 906.1314. (XIX. sz. eleje) — Sz.1907.1305. (XIXsz. eleje) —V.l 917.61. Gyászpárta XIX. sz. I. fele — V.65.1.1. XIX. sz. eleje — V.89.22.1. (XIX sz. I. fele) — Sz. 1906.1115. (1837) — V.l 920.11. (XIX. sz. első fele) — V.1935.20. (1840/50esévek) —V.l911.50. (1830/40-es évek) — VI 925.61. (XIX sz. I. fele) — VI916.8. (1852) — VI912.283. (XIX. sz. közepe) — V.l949.18.1. (XIX sz. közepe) — VI917.78. (XIX. sz. közepe) — V.89.22.2 (XIX sz. közepe) — V.l917.60. (1860-as évek) — V.75.522.1. (1860-as évek) — V.89.22.8. rekonstrukció — Sz. 1910.864. rekonstrukció — V.91.41.1. rekonstrukció Leírásukban segítségemre volt Lovasné Kállai Margit, akinek ezúton mondok köszönetet. 59. Szabó Kálmán i. m. 60. 60. Bakainé Perjés Judit i. m. 20. 203
