A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1991 (Debrecen, 1993)

Néprajz - V. Szathmáry Ibolya: A debreceni ún. gyöngyös–bogláros párta

vagy skófium csipkével körül szegve , bársonyra varrott aranypaszománttal , vagy arany csipkével és virágos selyem kelmével együtt

30

, máskor üllő állatalakokat, stilizált virágokat ábrázoló aranyhímzésű szalagok kíséretében.

31 Mind az említett boglárdíszítmények, mind a kísérő díszítmények anyagukat tekintve igen hasonlatosak a későbbi debreceni gyöngyös bogláros párták díszítményeihez. Feltételezhető tehát, hogy ezek a díszítmény-típusok már a XVII., de méginkább a XVIII. században Debrecenben is jelen voltak. Érdekes módon a gyöngyös bogláros párták legelső, épségben fennmaradt darabja azonban mégsem Debrecenből, hanem a Dobozi temetői leletanyagnál korábbi időszakra datálható, Szerep-Csonkatorony

32 területéről került elő Debrecentől 50 km távolságban. A szerepi párta

33 restaurált és rekonstruált abroncsán 9 boglár található, valamennyi boglár egyforma nagyságú és díszítésű. Elképzelhető, hogy eredetileg is csak ennyi boglár volt a pártán, bár az abroncs mérete all boglárt is megengedhette. A párta — abroncs anyaga már helyrehozatal utáni rekonstrukció, az eredetit nem ismerjük. A boglárdíszek alapját ugyanúgy, mint a későbbi, debreceni pártákét is — vászonból kialakított, gömbszerű aláducolás adja. A szerepi párta aládúcolása két tagból áll: egy nagyobb, alsó félgömbből, és egy kisebb, felső teljes gömbből. Az alsó vászongömböt — a boglártestet — fémszál spirálból kialakított, négy virágszirom osztja hosszanti, szabályos mezőkre. Ezek folytatásaként a felső, kisebb gömbre négy virágszirom hajlik fel. Az alsó és a felső aláducolás találkozásánál egy győngykoszorú fut körbe mintegy elválasztva a két rész sziromdíszeit is. Ehhez a gyöngykoszorúhoz csatlakozik négy, vízszintesen álló, kerek sziromdísz is közepükön 2—2 hosszúkás alakú gyönggyel. Az alsó virágszirmok közepében, hosszanti elhelyezésben 2—2 nagyobb méretű, hosszúkás gyöngyszem található. A virágszirmok közötti mezőket további, egyszálú fémspirál osztja ketté, ezek két hosszúkás alakú, keresztbe fektetett gyöngyszemet fognak le. A boglár tetején elhelyezkedő csúcsdíszít meny 7 apró rubin kőből kialakított, stilizált virágmotívumból áll, közepében fehér színű féldrágakövei. A boglárok közti térkitöltő díszítmények még őrzik a korábbi korszakok pártadíszítményeinek sajátosságait.

34 A gyöngydíszek elrendezéséhez a formát a boglártest alól kiindulva fémszál spirálból alakították ki oly módon, hogy az egymást keresztező stilizált virágok geometrikus négyszöget alkotnak. Ezek átlós irányban elhelyezkedő szirmai nagyobb, hosszított formájúak, közükben fiitterekre épített 3—3 gyöngyszem található. A keresztalakban elhelyezkedő szirmok kisebbek és gömbölyű formájúak, bennük 1—1 gyöngyszem található ugyancsak fiitterekre helyezve. A gyöngyszemek között féldrágakő, igazgyöngy, színezett és gyöngyházzal futtatott fúvott üveggyöngyök egyaránt megtalálhatók. 29. IV.1921.169. 30. IV. 1921.176. 31.IV.1921.177. 32. A szerepi Csonkatorony és a templom körüli temető ásatási munkálatait Mesterházy Károly végezte. A rendelkezésemre bocsájtott adatokért ezúton mondok köszönetet. 33. A restaurált és rekonstruált szerepi párta IV.77. 1 54.38. leltáriszámon található a Déri Múzeum történeti gyűjteményében több pártatöredék leletanyagával együtt. A párta méretei: abroncs sz: 4,8 cm, ebből a bogláros mező: 3 cm, a lezáró dísz alul és felül egyaránt 0,9 cm szélesen húzódik. A boglárok magassága: 2,5 cm, átmérője: 2,8 cm (alul) és 0,9 cm (felül). 34. Katalin E. Nagy: Die Tracht eines vornehmen Ungarischen mädchens aus dem 16. Jahrhundert. Restaurierung und rekonstruktion des Boldvaet fundes. In: Ars decorativa 7. Budapest, 1982. (Az Iparművészeti Múzeum és Hopp Ferenc Keletázsiai Művészeti Múzeum Évkönyve) — 72. Ugyanezen pártadíszítményeket említi Kecskemétről Szabó Kálmán: Az alföldi magyar nép művelődéstörténeti emlékei (Budapest, 1938. Bibliotheca humanitatis historica III. Országos Magyar Történeti Múzeum) című munkájában 59. 197