A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1991 (Debrecen, 1993)

Természettudomány - Juhász Lajos–Szendrei László: Madárvilág a Halápi tározón

unaelemhez sorolhatók száma is. A 13 faunaelem megjelenése és széles állatföldrajzi variációi a tározó ornithofaunájának a mobilitását is jelzi. A tömegfajok aránya tipikusnak mondható, s ez egészül ki néhány színező elemmel. Külön érdekes a kozmopolita nagykócsag (Egretta alba) és halászsas (Pandion haliaétus) megjelenése. A nagyszámú faunaelem a szegélyzóna és a tározó között kialakult madármigráció eredménye is. A megfigyelt fajok táplálkozás szerinti megoszlása: Az élőhely jellege és környezete meghatározó a különböző táplákozási típusú fajok megoszlásában (3. sz. táblázat). A vízi környezet, az erdők, ill. a mezőgazdasági területek együttes megléte következtében beálló táplálékbőség főleg a rovarevő fajoknak kedvez. Az összes megfigyelt faj csaknem fele, míg a vízi, vízközeli madarak 40%-a ebbe a csoportba sorolható. Jelentős még a vegyes táplálkozásúak aránya 17, ill. 25%, de ezeknek a fajoknak nagy része fészkelési időszakban rovarokkal táplálkozik. A húsevők viszonylag nagy arányát (17%), a tározó hal és madár bőségével lehet magyarázni. A növényevők főleg gyommagvakat ill. a vízben bőséggel termő hínárok zsenge részeit fogyasztják. A megjelenő fajok közül tipikusan táplálékspecialistának számít a halászsas. A ragadozó (predator) és zsákmány (préda) kapcsolat a kimutatott 6 nappali ragadozó alapján számítható. A madártársulások aszpektusonkénti jellemzése, diverzitás viszonyai: Tavaszi vonulás időszaka: Ebben az aszpektusban a megfigyelések összesen 48 fajról tanúskodnak. Ezek dominancia viszonyai az alábbiak: Eudomináns: 2 faj (Anas platyrhynchos, Fulica atra) Domináns: 1 faj (Emberiza schoeniclus) Szubdomináns: 13 faj (pl.: Podiceps eristatus, Anas crecca, Panurus biarmicus) Akcesszórikus: 13 faj (pl.: Podiceps nigricollis, Anas clypeata, Remiz pendulinus) Ritka: 19 faj (pl.: Botaurus stellaris, Plegadis falcinellus, Pandion haliaetus). A tavaszi vonulás időszakát a jég felolvadásától kezdve április második feléig számítjuk. Látványos madártani változások történnek az áttelelő fajok társulásához képest. Mivel hasonló jellegű növényzettel benőtt, tagolt vízterület a tágabb földrajzi környezetben nincsen, ill. az erdőspusztán kialakított jóléti tavak ebben az időszakban is látogatottak, a Halápi tározó madárkoncentráló szerepe kifejezetté válik. Csaknem félszáz faj alkotja az ideiglenes madártársulást, amelyek közül említésre méltóak a szubdomináns kategóriába eső fajok (Podiceps eristatus, Anas crecca), és a néhány párban, de rendszeresen megjelenő (Podiceps nigricollis, Anas clypeata) madarak. Ebben az aszpektusban olyan ritkaságok is előkerültek mint a batla (Plegadis felcinellus) vagy a halászsas (Pandion haliaőtus). Az egyeddominancia alapján számított summa diverzitás értéke magas, ( X Hs=3,39) ami jelzi a megfigyelt társulás sokrétűségét és azt, hogy az élőhely kevésbé szelektál a megjelenő fajok között. Ez is jelzi a tározónak ebben az időszakban betöltött biológiai (ornitológiai) értékét. Fészkelő időszak: Ebben az aszpektusban összesen 48 fajt figyelhetünk meg. Ezek dominancia viszonyai a következők: Eudomináns: 1 faj (Chlidonias hybrida) 15