A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1991 (Debrecen, 1993)

Történelem - Kahler Frigyes. Tizenkét újkori pénzlelet Debrecenből

Az időbeli megoszlás számbavételénél 17 darabot kell figyelmen kívül hagyni. 15 db erősen kopott, vagy töredékes volta miatt, míg 2 darab évszám nélküli. Ev: 1616, 1617, 1618, 1619, 1620, 1621, 1622, 7623. db: 3, 2, 1, 3, 20, 58, 136, 149 Év: 1624, 1625, 1626, 1627, 1628, 1629, 7630, 1631. db: 141, 110, 52, 27, 8, 6, 4, 3, Év: 1632, 1633, 1634, 1635, 1636, 1637, 1638, 1639. db: 6, 33, 7, 7, 6, 4, 1, Év: 1640, 1641, 1642, 1643, 1644, 1645, 7646, 1647. db: 3, 2, 1, 1, 1, 1, Év: 1648, 1649, 1650, 1651, 1652, 1653, 7654, 7655. db: 3, 2, ? Év: 1656. db: 9 A leletben mintegy csomópont az 1621-1627 közötti nyolc esztendő, amikoris egyes évek előfordulási darabszáma megközelíti a másfélszázat. (1)22 - 136 db, 1623 - 149 db., 1624 141 db). Az évszámos darabok figyelembevételével, tehát ez a nyolc év adja a lelet 84,71 %-át (693 db). Figyelemre méltó, hogy a nagyszámú lelet nem tartalmaz egész, 2/3, 1/2, de még csak 1/4 tallérost sem. A magyar garasok erdélyi széles garasok, és ausztriai három krajcárosok mellett a lengyel hatos és hármas garasok a "nagy címletek". A lelet 86,30 %-át a hármas polturák teszik ki. A német fejedelemségek 2/3 tallérjainak ebben a leletben nyoma sincs. Brandenburgot, Pomeránt, Kur-Brandenburgot, Pommer-Barth vereteit csak silány pölcherek képviselik. 3. Az Egyház téri lelet mindössze 19 darabból áll. Ez az egy tartalmazza az egész leletegyüttes egyetlen aranypénzét, azonban ennek meghatározását a leírás nem tartalmazza. A pénzeket egy aranyozott ezüst serleggel együtt rejtették el. Ismert az 1911 évi leírás alapján, hogy a leletben előfordult III.Ferdinánd (1637-1657) évszám nélküli magyar tallérja, míg IlI.Zsigmond (1587-1632) hármas garasaiból 12 db. Ez utóbbiak alkotják tehát a lelet 63,15 %-át. A legrégibb darab évszám az elmondottakhoz képest bizonytalan. A záróév minden bizonnyal János Kázmér 1662-es hatos garasa. A kisszámú lelet - nem számolva az egy ismeretlen arannyal - többsége tehát lengyel (89,47 % - 17 db), s csak egy darabról tudjuk bizonyosan, hogy magyar veret (5,55 %). Miután a 19 darabból 5 évszáma ismeretlen az időbeli megoszlás táblázatának elkészítését mellőztük. 4. A pallagi lelet 487 darabból áll. A leltárkönyv a feltalálás körülményeiről ezeket írja: Pallag "A leletet 1973. augusztus 29, szeptember 1. és szeptember 6. napján Apagyi Gergely, Sós Sándor és Győrfi Sándor szolgáltatták be. A pénzek tuskózás során kerültek elő sárga és szürke edény töredékekkel". A lelet 12 darabja kopott, így évszámuk nem állapítható meg. A legrégibb felismerhető veret 1615-ös, a záró évszám 1692. 143