A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1991 (Debrecen, 1993)

Régészet - M. Nepper Ibolya–Sz. Máthé Márta: A Hajdú-Bihar megyei múzeumok régészeti tevékenysége 1986–1991. (Leletkataszter)

(Irodalom: Hajdú Zsigmond: Ujabb javarézkori "rézcsákányok" a Déri Múzeum régészeti gyűjteményében = A Déri Múzeum Évkönyve 1988 (Debrecen, 1990) 87-92) - Poroshalom melletti hátság: nagyméretű őrlőkő 1/4 része, m.: 4,8-6,0 cm (ltsz. IV.87.43.1.); kívül fekete, belül homokszínű, szemcsés anyagú nagy Árpád-kori edény hullámvonalköteggel és párhuzamos bekarcolással díszített töredéke (ltsz. IV.87.43.2.); homokszínű, korongolt Árpád-kori edény párhuzamos bekarcolásokkal díszített oldaltöredéke (ltsz. IV.87.43.3.); korongolt szürke, veres és homokszínű császárkori edények megvastagodó és hurkás peremei (6 db) (ltsz. IV.87.43.4.); korongolt szürke császárkori edények sikálással és karcolással díszített oldalának töredékei (4 db) (ltsz. IV.87.43.5.). - Sárréti csatorna partja. A bajomi-udvari határt is jelentő csatorna partról került elő egy ép rézcsákány. Rézből, öntött, egyélű, jól kimunkált darab. A nyéllyuk alul peremgyűrűs. "Mesterjegyes", h.: 20 cm s.: 1720 g. (Irodalom: az összes fenti sorolt lelőhelyekre lásd: M. Nepper Ibolya: Biharnagybajom földjének története a XIII. századig. 7-25. p. passim = Biharnagybajom története és néprajza (szerk. Ujváry Zoltán, Debrecen 1992) CSÖKMŐ - Tordai zsilip. A Csökmő-Szeghalom országúttól északnyugatra 1,5 km-re a TIVIZIG árvízelhárító munkákat végzett. E munkák során ujkőkori telepnyomok kerültek elő. A telep objektumaiból összegyűjtött cserépanyag az újkőkor Körös-Esztár-Tiszai-Herpályi kultúra emlékei közé sorolható. A talajmunkák során a rézkor badeni szakaszából és a császárkorból származó leletanyag is került elő. (ltsz. IV.91.3.1-21.) DARVAS - Kisbogárzóhalom. A halmot a kornádi Bihar Népe Tsz megbolygatta, melynek során csontvázak és cserepek kerültek elő. A helyszíni szemle alkalmával kiderült, hogy egy későneolitikus-prototiszapolgári korú telep vékony kultúrrétegét dúlták fel. Dörzsölőkő: sárgásbarna homokkőből formált kavics, melynek három oldalán használati nyomok vannak, ép (ltsz. IV.87.80.1.); vékonyfalú gömbös pohár fenék felőli töredéke sárgásvörösre égve, matt felületű (ltsz. IV.87.80.2.); legömbölyített kettős csonkakúpos nagy, töredékes vörös orsógomb (ltsz. IV.87.80.3.); alacsony falú finoman átnyuggatott fenekű kopott táltöredék (ltsz. IV.87.80.4.); hegyes, átfúrt bütyökfüles egyenes peremű fekete, matt profil (ltsz. IV.87.80.5.); gömbölyű, átfúrt bügyökfüles törtvonalú oldaltöredék, a fül alól kétoldalt ferdén kiinduló tagolt lécdísszel (ltsz. IV.87.80.6.); kissé tölcséres nyakú, egyenes peremű kancsóprofíl két apró helyes bügyökkel, homokkal erősen soványított anyagú (ltsz. IV.87.80.7.); durva, sötétszürke anyagú peremből kiindított széles szalagfül illetve nagylyukú gömbölyű bügyökfül (ltsz. IV.87.80.8.); kivül sárga, belül fekete tagolt lécdíszes oldaltöredék (ltsz. IV.87.80.9.); sárgásfekete foltosra égett törtvonalú fazékprofilok (2 db) (ltsz. IV.87.80.10.); vékonyfalú fazék díszítetlen fenéktöredéke (ltsz. IV.87.80.11.); oldaltöredék apró bütyökkel, vörösesbarna festéknyomokkal (ltsz. IV.87.80.12.); fekete-sárga foltos, matt, díszítetlen tölcséres profil töredéke (ltsz. IV.87.80.13.); barna kovából pattintott kaparok (3 db) (ltsz. IV.87.80.14.); apró obszidián magkövek (2 db) (ltsz. IV.87.80.15.); retusált élű obszidián atipikus pengék, egyiken eredeti kéreg (2 db) (ltsz. IV.87.80.16.); kovapenge töredékek, egyik retusált (4 db) (ltsz. 87.80.17.ö); fehér-szürke csikós kovából pattintott atipikus eszköz (ltsz. IV.87.80.18.); sárgás kova- illetve obszidiándarab (2 db) (ltsz. IV.87.80.19.). A halom környékéről Árpád-kori cserepek is kerültek elő: sötétszürke szemcsés anyagú korongolt, kihajló peremű fazékprofil seprűzött hullámvonalköteggel, illetve bekarcolt dupla tűzdeléssorral díszítve (ltsz. IV.87.80.20.). (I. tábla) 113