A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1989-1990 (Debrecen, 1992)

Történelem - Krankovics Ilona: Viharos évszázad Debrecen történetében, 1564–1664

fölakasztatja."

41 Szorult helyzetbe került a debreceni tanács, írja Szalárdi János. A fejedelmi és német hadak tartásával még a török haragját is magára vonta. Kemény János és a török hadakozásának esett áldozatul 1661. szeptember l-jén a város főbírája Vígkedvű Mihály, kit Váradon Szénán pasa fölakasztatott, azzal vádolván őt, hogy a Rakamazra gyűlt német hadakról szándékosan pontatlan jelentést küldött számára.

42 Bécsben újra a törökkel való megegyezés lett a hivatalos politika mozgatója, nem akarták tovább ingerelni a Portát. Montecuccoli magára hagyja Keményt, Kolozsvárra és néhány más várba őrséget tesz, hátrahagyja az ígért ezer embert, majd szeptember 18-án megkezdi a visszavonulást. A németek távozásának hírére a török seregek is téli szállásukra térnek. Kemény János, ugyanúgy mint György fejedelem, Debrecen környékét használja téli szállásul, 1661 októberében kelt levelében a várost tudatja arról, hogy hatezer lovas és gyalog katona telel majd itt.

43 Kemény János, a telet akarta felhasználni fejedelemsége megerősítésére. 1662. január 3-án haddal indult Erdélybe, Segesvárt ostromolja, nem sejti, hogy tél idején a törökök hadjáratra szánják el magukat. Csak január 21-én értesül arról, hogy Kuczuk Mohamed pasa a Vaskapu felől közeledik. Nagyszőlős határában még csak rendezgeti csapatait, amikor a megsemmisítő támadás éri. A fejedelem és a török háborúja a város számára csak ínséget és szegénységet hozott, nem csodálkozhatunk, hogy a legcsekélyebb részvétet sem érzik Kemény János halálhírét hallván. Még talán titkon reménykednek is, hogy Apafi Mihály fejedelem egyedülmaradtával helyreáll a béke a török és Erdély között. Csak Kemény János halálával vált igazán világossá, milyen veszélybe került Erdély önállósága a német segítség befogadásával. Apafi hozzáfog a várakban maradt német őrség kiszorításához, Görgényt, Fogarast sikerült a maga oldalára állítania, de Kolozsvár, Szamosújvár, Székelyhíd, Kalló egyelőre a németek kezén marad. Kemény János halála után a hadakozás Erdélyből Észak-Magyarország területére tevődött át. A török hadak 1663. július közepén az eszéki hídon átkelve Budán gyülekeznek, Esztergomnál augusztus 5-én hidatverve átkelnek a Dunán, majd augusztus 7-én Párkánynál megverik Forgács Ádám érsekújvári kapitány seregét és egy hét múlva már Érsekújvárt ostromolják. Debrecen népe, még a városától oly messzire lévő háborúból sem maradhatott ki. Tatár hordák sarcolják meg a várost, kik Érsekújvár ostromához tartanak 1663 nyarán. Majd a vár török kézre kerülése után, a városnak is ki kell venni részét az ottani hadak tartásában. Mikor a debreceniek késlekednek az élés összeszedésével, Szénán és Kuczuk pasa Váradról Debrecen alá jönnek annak behajtására.

44 45 * Barta Boldizsár krónikájában a város történetének sajátos időszakát írja meg. Sajátos a város helyzete, mert Váradhoz hasonlóan, a három részre tépett ország hármas határán fekszik. Debrecen, az 1538-ban megkötött váradi béke után Bihar vármegyével Szapolyai János birtokában maradt, az erdélyi nemzeti fejedelmek fennhatósága alá tartozott, majd Szolnok elfoglalását követően, 1552-től a török adófizetője is lett. Jogot formált a város adójára a Királyi 41. HBmL. IV. A.1011/a. 15. 57. 1661. nov. 42. Barta B. 1666. 109., Szalárdi J. 1980. 659-660. 43. HBmL. IV. A.1011/a. 15. 45. 1661. okt. 44. Barta B. 1666. 139-140. 45. Zoltai Lajos: Debrecen a török uralom végén. A város háztartása 1662-1692. Bp. 1905. = Klny. A Magyar Gazdaságtörténeti Szemléből. 28. - HBmL. IV. A.1011/a. 15. 66. 1661. nov. 27. - HBmL. IV. A.1011/a. 15. 67. 1661. nov. 28. - HBmL. IV. A.lOll/a. 15. 77. 1661. dec. 20. HBmL. IV. A. 101 l/a. 15. 44. 1662. jún. - HBmL. IV. A. 101 l/a. 15. 35. 1662. jún. 12. 160