A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1989-1990 (Debrecen, 1992)

Történelem - Módy György: A debreceni és a tokaji uradalom (Régiókutatási kísérlet)

megsértésének tekintették a Szapolyai-párti megyék, mikor Serédi a tokaji várat elfoglalta. 1541 nyarán Ferdinánd királyi adományként az uradalmatis Serédinek adta. Buda várának török kézre jutása után Serédi Gáspár, Perényi Péter, Bebek Ferenc, Balassa Imre felső-magyarországi megyékbeli híveikkel Tokajban tartott szeptember 13-án részgyűlést. Itt az addig János király pártján lévők Ferdinándnak fogadtak hűséget. Fráter György viszont október 18-ára Debrecenbe hívott össze ellenországgyűlést.

38 1556-ig a tokaji uradalom Serédi Gáspár, majd Benedek kezén volt, de a következő év első hónapjaiban Puchaim és Dietrich sorozatos sikerei után Bebek György Rozsnyó alatt megsemmisítette a császári csapatokat. Utána pedig előbb Huszt, majd Tokaj várát is elfoglalta János Zsigmond részére. Izabella királyné és Ferdinánd között 1559. nyár végén-ősz elején hoszsztí ideig tartó tárgyalások folytak. Ezek célja az ország új területi felosztása volt. Amennyiben János Zsigmond lemond a királyi címről, nemcsak a Tiszától keletre eső területeket kapja meg, hanem egy Habsburg-házbeli főhercegnő feleséget is. Ferdinánd követei ugyan követelték Tokaj, Munkács és Huszt várak és tartozékaik visszaadását, de végül Ferdinánd ezekről is hajlandó volt lemondani Kisvárda és tartozékai fejében.

39 1563 tavaszán folytatódtak János Zsigmond és Ferdinánd tárgyalásai Bécsben, János Zsigmond követe somlyói Báthory István váradi kapitány volt, aki a királyi címről való lemondás fejében a Tiszántúl, Munkács, Huszt, Tokaj és Szerencs várak, valamint Bereg, Ugocsa és Máramaros megyék birtoklásához ragaszkodott. I. Ferdinánd következő év július végén halt meg. Utóda, Miksa alatt is folytatódtak a tárgyalások a két országrész között, illetve folytatódtak a hadi események is. Némethy Ferenc tokaji kapitány elfoglalta Báthory Miklós nyolc birtokát s közöttük Rakamazon erősséget épített ki. A császáriak legnagyobb kudarca az lett, amikor Báthory István váradi főkapitány szeptember elején Szatmár várát elfoglalta János Zsigmond részére.

40 János Zsigmond 1564. évi sikeres hadakozásának az összes szerzeményei azonban szinte ellenállás nélkül elvesztek, amikor Schwendi Lázár kassai főkapitány 1565 januárjában jól szervezett és jól mozgatott csapataival ellentámadásba ment át. Tokaj varűfebruár 11-én esett el. A királyi erők tüzérségi támogatás után a várat a befagyott Bodrogon át közelítették meg és vették be. Némethy Ferenc várkapitány is elesett. Korabeli források bizonyítják, hogy Tokaj megszerzését nemcsak hadászati érdek parancsolta, hanem a gazdaságilag nagy értékű uradalom megszerzése is.

41 Az uradalom egy 1564. évi összeírásából ismerjük meg a 26 tartozékot, részben odakerülésük idejét is. A Tiszán innenre esett Tokaj, Keresztúr és Tarcal mezővárosok egész birtoka, Hernádnémeti, Ladány, Tarján falvak egész; Zombor, Szada, Bekecs, Megyaszó, Vámosújfalu falvak részbirtoka. A tiszántúli tartozékok: Dob, Nánás, Dorog, Varjas, Pród és Vid falvak egész birtoka, Szoboszló, Hatház, Vámospércs, Bezzeg és Téglás részbirtoka, valamint Macstelek praedium. Téglásnál megjegyzi az összeíró, hogy a törökök miatt már elhagyott, csak két jobbágy maradt telkén. A Némethy Ferenc által részben elfoglalt, részben más címen megszerzett birtokok között van Liszka mezőváros, Hatház része, Bököny része, Szegegyháza része, Miske egész birtoka. Macsról közli, hogy a török pusztítása miatt a jobbágyok Debrecenbe költöztek be.

42 A korábban a debreceni uradalomhoz tartozott településeken megfigyelhető az elhagyott telkek, illetve házak számának növekedése. Nánáson 5 elhagyott ház, Varjason 20, 38. Hóman-Szekfűi. m. III. 19-40. passim. - Lukinich Imre: Erdély területi változásai a török hódoltság korában 1541-1711 (Bp., 1918) 3., 32., 37. 39. Lukinich i. m. 81-82., 92. - János Zsigmond hívei 156 l-ben felépítették a szálkai és kallói erősségeket és a tokaji várat megerősítették, uő i. m. 95. 40. Lukinichi. m. 107., 110-111., 113-114. 41. Lukinich Imre: Az északkeleti várháborúk történetéhez 1561-65. = Hadtörténeti Közlemények XIV. évf. (1913) 596-598. - Az ostrom ábrázolására és leírására lásd Borbély Andor: Adatok Tokaj vára helytörténetéhez = Debreceni Szemle VII. évf. (1933) 384-88. 42. „Bona propria arcis Tokay de iure et ab antiquo 1564." MOL. U. et C. Fase. 89. No. 2. 174