A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1989-1990 (Debrecen, 1992)

Történelem - Szűcs Ernő: Zum Auftreten von Übergangsformen bei den Betrieben im Industrieleben von Debrecen in den Jahren zwischen 1848 und 1867

Tanulók: Raktári munkások: (Tintával később.) Kovács Károly Szőllősi András Szőllősi József Szabó József Szénási (Mihály) Márton Lajos Tar Sándor Varga László Vass Gábor Boldizsár Károly Juhos László Demeter Árpád Jenéi Sándor Áruszállító: Kiss Antal (Tintával később:) Balogh Sándor Riskó Mihály Nagy Miklós Hunyadi Géza II. Németi József főkönyvelő feljegyzése; Debrecen, 1945. „1944. szept. végén az üzletmenet nagyon legyengült. A személyzet közül többen eltávoztak nyugat­ra. Okt. 10-én a fiatal segédek mentek el, mint leventekötelesek. Az orosz előnyomulás miatt az üzleti élet majdnem teljesen megszűnt. Okt. 16-án Sesztina úr bent volt az üzletben a méltóságos asszonnyal. Az üz­let óvóhelyére ekkor már Szabó Lajosék, Fábián Imréék, id. és ifj. Fábiánék, a Fábián Imre apósáék és só­goráék, Baán Jánosék, Bujdosó Gáborék a Kamarától, Varjas Sándor üzletvezetőségi tisztviselő a család­jával, Kovács Károlyék, László Jánosék, Ludman József és Schmidt Gyula beköltöztek. Még okt. 18-án a bevonulást megelőző nap személyzeti fizetéseket teljesítettünk. A készpénz maradványt a pincében rej­tettük el. Az okt. 19-i bevonulástól az üzlet megnyitásáig, nov. 24-ig, ill. dec. 4-én a rendőrségtől való le­szerelésemig az üzletben tartózkodó alkalmazottak, akikhez időközben Füle Károly is csatlakozott - ide költözött ő is a családjával - intézkedtek az üzleti árukészlettel. Az oroszoknak hadizsákmányként az üzle­ti raktár cca. 60%-át adták át. Dec. 4. után az üzletet egy 4-es bizottság vezette, mely állt Németi, Szabó, Fábián, és Barna Sándorból. Az üzletben először csak 10 alkalmazott tartását engedélyezte az orosz pa­rancsnokság, tekintettel a múlhatatlan közmunkára. Ez a létszám elegendő is volt a forgalomhoz. A mun­kárajelentkező alkalmazottakat jan. hóban a leltározásnál, később felváltva 2-3 hetenként 1-2 heti időtar­tamra alkalmaztuk. Többen másutt helyezkedtek el. A fizetés eleinte kevesebb volt az 1944. okt. 1-jei fize­tésnél, pl. 840,- helyett csak 600,- a vezetőknek. Később a pénz értéktelenedésével kapcsolatban a fizetés emelkedett. Az üzlet megnyitásakor a raktárak, középső iroda, a felső irodák bezárva, használhatatlanok voltak. A Szappangyárból hozott cseréppel rendbe hoztuk az üzleti épületek megrongálódott tetejét s így indulhatott el az élet." III. A Sesztina Lajos vaskereskedés alkalmazottai 1949. okt. 14-én az államosításkor: Név belépés kelte szolg. éve Név belépés kelte szolg. éve 1. Somogyi Endre 1912. 37 15. Zsuga Lajos 1936. 13 2. Cséka Margit 1914. 35 16. Csellé Pál 1937. 12 3. Váradi Ferenc 1921. 28 17. Tóth János 1938. 11 4. Füle Károly 1924. 25 18. Kerezsi János 1939. 10 5. Németi József 1925. 24 19. Uj István 1940. 9 6. Kiss Antal 1926. 23 20. Sulyok Gyula 1940. 9 7. Scherfel Tibor 1926. 23 21. Balogh István 1941. 8 8. Csordás Lajos 1927. 22 22. Molnár András 1941. 8 9. Szőllősi András 1927. 22 23. Ludmann József 1943. 6 10. Hajdú Lajos 1929. 20 24. Román Zoltán 1944. 5 11. Baán János 1930. 19 25. Hegedűs Stefánia 1945. 4 12. Schmidt Gyula 1931. 18 26. Sós István 1946. 3 13. Főző Béla 1931. 18 27. Nagy I. Szaniszló 1948. 1 14. Asztalos József 1934. 15 293

Next

/
Oldalképek
Tartalom