A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1989-1990 (Debrecen, 1992)

Történelem - Varga Júlia: A debreceni Emlékkertek a jelenben

amint említettük, a Nagytemplom esőcsatornája nem volt bekötve a városi csatornahálózatba, s a víz a nyugati kertbe folyt. Az Emlékkert Társulat által létesített kovácsoltvas kerítés alacsony téglafalon állott, amit a Társulat rendszeresen javíttatott. A Társulat megszűnése - 1890 - után, a következő 45 év alatt, a téglafalak állapota annyira leromlott, hogy 1935-ben elbontották. Ezzel megszűnt a nyugati kert körülkerítettsége. Az emlékkerteket 1949-től a Debreceni Kertészeti Vállalat gondozta. 1959-ben a nyugati kertet felújították, s ezt követőleg kisebb módosításokat eszközöltek rajta. Majd az ettől az időtől számított két évtized alatt funkcióbeli, műszaki és korszerűségi avulás állt be. A korábban szép kert állapota fokozatosan romlott. A város központjában lévő, meghitt hangulatú, csöndes és sok oldalú funkciójú tér újabb felújításra szorult. Ezt felismerve, Sándor János kerttervező mérnök 1970-ben elkészítette a nyugati kert felújítására vonatkozó tervét. De tervének kivitelezésére nem volt kedvező az időpont, mert ekkor már küszöbön állt a Kálvin téri „szűkület" kibontása. A kert felújítása elodázódott. A Debreceni Kertészeti Vállalat és a Debreceni Köztisztasági Szolgáltató Vállalat 1981. január l-jén egyesült Debreceni Városgazdálkodási Vállalat címen. Ettől az időtől kezdve a jogutód vállalat gondozza az emlékkerteket. A „szűkület" részleges kibontása után terelődött rá újra a figyelem a nyugati kert nagyon esedékes felújítására. A városi tanács a Keletterv-nél rendelte meg a nyugati kert felújításának tervét. A Keletterv az általa 122/81. törzsszám alatt készített kertészeti tervet véleményeztette a Debrecen megyei jogú Városi Tanács Városrendezési és Városfejlesztési Bizottság Műemléki Albizottságával. A műemléki albizottság 1982. január 27-i ülésén a bemutatott és Bács István tervező által ismertetett kertészeti (és építészeti) terveket megtárgyalta és véleményezte. Ezek alapján a városi tanács építési osztálya a városrendezési bizottság felé ajánlásokat tett azzal, hogy az Emlékkert végső kialakításánál azokat vegye figyelembe. Az ajánlások vezérgondolata a sorszám szerint 1-2. pontokban van nagyon egyértelműéin megfogalmazva: „ 1. Az Emlékkert Debrecen egyetlen történeti tere (1863), mely eredetileg is emlékkertként jött létre, és a „debreceniség" egyik szimbóluma volt. Jelentőségét növeli a két klasszicista főemlék szomszédsága, és az ujabban létesített Romkert megvalósítása. Az Emlékkert kialakításánál a történetiség szempontjait minden vonatkozásban érvényesíteni kell, a fő formáktól a részletekig egyaránt. 2. A kert funkciója emlékkert legyen, ne pedig pihenőpark. A tervkialakításnak ezt tükröznie szükséges." E vezérgondolat jegyében van kidolgozva az ajánlás mind a 12 pontja, alapos, elvi és gyakorlati meglátásokkal. Ezek az ajánlások valóban alkalmasak arra, hogy nagymértékben megkönnyítsék a tervező munkáját. Ali. pontban a Műemléki Albizottság szinte a városi tanács „lelkére köti" az Emlékkert sorsát, jövőjét: „Az albizottság határozott kérése, hogy a területet a városi tanács kiemelt műemléki környezetnek és történeti Emlékkertnek tekintse, így bármilyen tevékenységet vagy műtárgy telepítését - ami a kert értékeit veszélyezteti, vagy látványát lerontja, ne engedélyezze. Fokozott gondot kell fordítani a kertben lévő emlékművek állagának megőrzésére, javítására, ha kell felügyeletére, a kert növényzetének ápolására, gyarapítására." A Műemléki Albizottság 1982. január 30-án kelt véleményét és ajánlásait a Keletterv nem vette figyelembe, és a Romkert létezésével nem számoló tervet futtatta tovább. Az Országos Műemléki Felügyelőség 8021-1/82. számú, 1982. szeptember 6-án kelt ügyiratában értesítette a városi tanács vb építési és közlekedési osztályát, hogy a tervet nem fogadja el. Ilyen előzmények után, a szükségessé vált áttervezést a Debreceni Városi Tanács V. B. Építési és Közlekedési Osztálya 15 977/82. szám alatt a Debreceni Városgazdálkodási Vállalatnál rendelte meg. Valószínűleg figyelembe vette a megrendelő azt is, hogy a Debreceni Városgazdálkodási Vállalat mint kivitelező-tervező, gyorsan és kevesebb bekerülési költséggel tudja készíteni a felújítási, kiviteli terveket, mint a Keletterv. Sándor János a Debreceni Város306