A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1989-1990 (Debrecen, 1992)

Történelem - Módy György: A debreceni és a tokaji uradalom (Régiókutatási kísérlet)

hévízi (budafelhévízi) keresztesek kezére. Az V. István által kiadott oklevelekben szereplő Tokaj minden esetben a Borsod megyei Kistokajra vonatkozik, ugyanúgy, mint egy 1333. évi peres ügyben szereplő nemesek származási helye is.

11 Nagy valószínűséggel a Zemplén megyei Tokajra valók voltak viszont azok a hospesek, akik a váradi káptalan előtt felperesként szerepeltek 1353 nyarán egy három évvel korábban rajtuk országúton elkövetett rablás ügyében.

12 Ez lenne az első hiteles XIV. századi írott adat Tokajtól. A hévízi keresztesek mint tokaji birtokosok 1382-ben tűnnek elénk. Ekkor két itteni jobbágyukat Kallói István fia István kirabolta. Emiatt az országbíró az egri káptalan előtti eskütételre kötelezte.

13 Hibásan szólnak a régebbi feldolgozások arról, hogy Tokaj birtokosa „1388 táján" Cudar Péter volt. Zsigmond király ugyanis részére Boldogkő királyi várral és több más faluval és birtokkal együtt a Tokajnálszedetttiszai rév vámjának a felétadományozta 1388. december 8-án Budán kiadott oklevelében. Ugyanazokkal a feltételekkel, melyekkel Erzsébet és Mária királynők „pro conservatione et fruitione titulo pignoris", tehát csak zálogjogon. Hasonlóan az általuk neki adományozott Esztergom megyei Újfaluhoz, mivel ezt most Zsigmond az esztergomi egyháznak adományozta.

14 A leleszi konvent 1398. március 13-án kelt okleveléből ismerjük meg Zsigmond az év február 20-án Budán kelt oklevelét, melyben utasítja a konventet, hogy iktassa be Debrői Miklós fia István mester királyi kincstartót a Zemplén megyei Tokaj, Tarcal királyi birtokokba, Karcsa és Pacin falvakba és a tokaji vámba, mivel a király rendelkezésére bocsátotta a neki általa korábban adományozott Bereg megyei Kászon birtokot.

15 Tokaj és Tarcal esetében szerintem itt csak részbirtokról volt szó. Hiszen IX. Bonifác pápa 1398. április 13-án Rómában kelt oklevelével a győri és nyitrai püspököket bízza meg Zsigmondnak hozzá terjesztett kérése megvizsgálásával. A király azt kérte, hogy a felhévízi keresztesek Tokaj, Tarcal, Baraca és Pocsaj (recte Karcha és Pacin) nevű birtokaikért cserébe más birtokokat adhasson.

16 A fent ismertetett adatok tokaji várról és ahhoz tartozó uradalomról nem szólnak, csak Tokajról és Tárcaírói, valamint a tokaji vámról. Az, hogy a tatárjáráskor elpusztult Himesudvar, illetve a későbbi királyi birtokban lévő településen Cudar Péter kezdett várépítéshez, nem igazolható.

17 Sokkal valószínűbb azt feltételezni, hogy Debrői István építtetett itt, ha mást nem, lakótornyot. Mivel feladatunk a két uradalom kapcsolatai alakulásának megvilágítása, a XIV. század végétől kiépülő s a XV. században írott forrásokban is szereplő vár történetével nem foglalkozhatunk. Soós Elemér tanulmánya több félreértelmezett adat kivételével máig is meg11. Anjou-kori okmánytár. Codex diplomaticus Hungaricus Andegavensis. I-VII. (Szerk. Nagy Imre, TasnádiNagy Gyula, Bp., 1878-1920) III. 36-37. „et Dominicum nigrum ac Lukasium nobiles de Thokay..." - A Borsod megyei Tokajra lásd Györffy: Az Árpád-kori Magyarország. I. m. I. 812-13. A Miskolc-nem birtoka volt. 12. A nagy-károlyi gróf Károlyi család oklevéltára. Codex diplomaticus comitum Károlyi de NagyKároly. I-V. (Sajtó alá rendezi Géresi Kálmán, Bp., 1882-97) 1.215.,,... Andreas dictus Fulo et Nicolaus filius Andree fily Zerye, item Nicolaus in puerili etate constitutus filius Stephani dicti Zekul hospites de Tokay..." 13. Szécsi Mihály országbíró 1382. május 10-én Mezősomlyón kiadott oklevelét lásd a nagykállói Kállay család levéltára. Az oklevelek és egyéb iratok kivonatai. I—II. (Szerk. Szentpétery Imre, Bp., 1943) 219. az 1919. sz. regeszta. A két tokaji jobbágy neve: Búza Tamás és „Zekezy" Demeter. 14. Cudar Péter tokaji birtokosságára tévesen lásd Zemplén Vármegye és Sátoraljaújhely.l.m. 124. és Mosolygó i. m. 19-19., valamint Soós £Ye/n^A7 A tokaji vár története I-II. = Hadtörténelmi Közlemények XIV. évf. (1913) 67. - A volt bán részére a tiszai vám felének zálogba adására lásd Zsigmond-kori oklevéltári. 1387-1399. (Összeáll. Mályusz Elemér, Bp., 1951) 82. a 822. sz. regeszta. 15. Zsigmond-kori oklevéltár I. 573. az 5191. sz. regeszta. 16. Zsigmond-kori oklevéltár I. 580. az 5266. sz. regeszta. 17. Soós i. m. 67. oldalán úgy vélekedik, hogy „... Hymesudvar... 1388-ban Czudar Péter bán birtokába jutott, ő építette a Hymesudvar helyszínére azt a kőtornyot, melyet több rajz megörökített. Czudar Péter zálogjogon Zsigmond királytól bírta a tokaji révet is és hihető, hogy ennek biztosítására építette a tornyot." 168