A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1989-1990 (Debrecen, 1992)

Művészettörténet - Sz. Kürti Katalin: Képzőművészeti kiállítások a századelő Debrecenében

Sz. Kürti Katalin Képzőművészeti kiállítások a századelő Debrecenében Hazánkban a Pesti Műegylet rendezett először kiállításokat, 1840-től. Feladatát az 1861ben alakult Országos Magyar Képzőművészeti Társulat (a továbbiakban: OMKT) vette át, amely már a hetvenes évektől vidéken is rendezett ún. vándorkiállításokat. Az 1896-ban átadott pesti Műcsarnok modern kiállítótermeiben egyre több kiállítást rendezett, s az 1902-ben megindult Művészet című lappal különösen jól biztosította művésztagjai és kiállításai propagálását. Tevékenységét azonban konzervatívnak érezte a művészek egy csoportja, ezért 1894ben létrehozta a Nemzeti Szalont. A Nemzeti Szalon célja volt „a magyar közvéleményt a képzőművészetek számára meghódítani". Tavaszi, őszi és téli tárlatokat rendeztek, s 1895-től vándorkiállításokat szerveztek, némely évben 5-6 helyre eljuttatva rangos anyagukat. Ez a gesztus versenyhelyzetbe hozta az OMKT-t, így a vidéki városok mindkét együttes segítségére számíthattak.

1 Ehhez járult még a Magyar Iparművészeti Társulat tevékenysége 1885-től. Ebben a korszakban jelentős kulturális események történtek Debrecenben: létrejött, egyre értékesebb művekkel gyarapodott a Városi Múzeum. Egyesületbe szerveződtek a festők, szobrászok, grafikusok, fényképészek és a művészetek iránt érdeklődők. 1901-ben Műpártoló Egyesület, 1907-ben Műkedvelő Fényképezők Köre, 1909-ben helyi Iparművészeti Társulat alakult. Kiállításokat szerveztek, művésztelepet kívántak létesíteni. Munkásságuk eredményeként értékes művek kerültek a debreceni otthonok falára, egyre több fiatal kezdett járni a közeli Nagybányára, a művésztelepre, s egyre több festőt, szobrászt tudott eltartani, foglalkoztatni a cívisváros. 7. Az elsőnagy csoportkiállítások Debrecenben Ennek a dolgozatnak keretében a századelő kiállításairól írunk. Mint arról már megemlékeztünk az 1982. évi évkönyvben, az első nagy csoporttárlat 1871 októberében volt Debrecenben, mint az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat debreceni „fiók"-tárlata.

2 Ezt a kiállítást 1882 decemberében követte a második, amelyet gróf Zichy Jenő(1837-1906), az Országos Iparegyesület elnöke kezdeményezett. Mint ismeretes, Zichy azon fáradozott, hogy fellendítse a magyar „műipart", a háziipart, a művészeteket. Az 1879-ben Székesfehérvárott rendezett nagy kiállítás sikere után egymás után győzte meg a nagy városok vezetőit: fogadjanak vándorkiállításokat. Debrecenben Margittay Tihamér és Mesterházy Kálmán rendezte a 140 képből álló kiállítást, amelyből 23 kelt el. Csanak József kereskedő például négy festményt vásá1. Átfogó irodalom: LyfcűAűro/y: Közönség és művészet a századvégen, 2. kiadás (Bp. 1982.) Uő: Festészeti életünk a millenniumtól az első világháborúig (Bp. 1953) Magyar művészet 1890-1919. (Szerk. Németh Lajos Bp. 1981), 3. rész, 1. fejezete. 2. Sz. Kürti Katalin: Az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat 1871. évi debreceni kiállítása = Déri Múzeum 1982. évi évkönyve (Szerk.: Módy György és Gazda László közreműk. Dankólmre, Debrecen, 1984), 525-533. 409