A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1989-1990 (Debrecen, 1992)
Természettudomány - Bartha Dénes: A Nyírség növényvilágának kutatói. A flóra és vegetációkutatás története 1945-ig
vényfajt sorozott be, sajnos nagyobbrészt termőhelyi adat nélkül. Ez a jegyzék egy később megírandó flóramű gerincét képezte volna a herbáriumi lapokkal együtt, de ennek megírására sohasem került sor, csupán egy későbbi közleményében (74) hozott nyilvánosságra itteni gyűjtéséből kevés adatot. S/Anonfcű/enumerációjában Jurányi Lajos és Mágócsy-Dietz Sándor növényeire is hivatkozik, ezekről azonban közelebbit nem tudunk. A fenti, országos hírű botanikusok mellett meg kell említeni azokat a kutatókat is, kik csak szűkebb pátriájuk környékén működtek, s alkalmi lehetőségeket kihasználva hozták nyilvánosságra adataikat. 1882-ben a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók 22. nagygyűlése alkalmából Debrecenben két monográfia (73,50) is megjelent, egyikben Schuk Károly gimnáziumi tanár majdnem 600 kétszikű növényt, a másikban Kovács János kollégiumi tanár 1139 edényes növényt sorol fel. Mindkettő kellő kritika és bizonyító herbáriumi példányok nélkül készült puszta névsor, így tudományos értékük elenyésző. Kovács a Nagyerdő növényvilágát külön is megírta (59), az adatok ugyancsak megbízhatatlanok. Dudinszky Emila természetrajz és vegytan főreáliskolai tanára lakóhelyének, Nagykálló környékének flórájában beállt változásokról adott képet (31). 101 növényfajt figyelt meg, melyekből negyedszázad alatt 11 kiveszett a környékről. Dudinszkye cikke egyben a nyírségi természetvédelem első megnyilvánulása is. Nyíregyháza flóráját a millenáris évfordulóra megjelent monográfiájában Szlabóczky Imreíőgimnáziumi tanár írja meg (103), az általa felsorolt több mint 600 növényfaj a termesztetteket is tartalmazza, de jelentősége a fentiekhez hasonló. A Magyarország vármegyéi és városai monográfia Szabolcs vármegye kötetéhez Szlabóczky összeállította a Szabolcs megye növényeinek áttekintése c. dolgozatát, melynek a kefelenyomata is elkészült, de végül is nem látott napvilágot. Erre a kéziratra, illetve Kovács, Schuk közléseire támaszkodva írta meg Borbás Vince (1844-1905), a magyarföldi botanika egyik legnagyobb alakja Szabolcs vármegye flóráját (10), mely azonban tévesen, szerzőként Sz/aZ>dcz/rytfeltüntetvejelentmeg(ll). Borbásugyan többször is járt a Nyírségen, így 1882-ben a fent említett vándorgyűlésen is részt vett, arról azonban, hogy itt botanizált volna, nincsen adatunk. Magyarország homoki növényzetéről szóló tanulmányába (9) is csak irodalmi forrásokra támaszkodva adott enumerációt a Nyírségről, a felsorolt 76 fás és 425 lágyszárú homoklakó növény listája maga a szerző szerint is hiányos és bizonytalan. 1894-ben Latzel Anton a günsi k. u. k. katonai alreáliskola ezredorvosa is eljutott a Nyírségre, gyűjtéseit részben Borbásnak, részben Baenitz készülő Herbarium Europaeuma részére küldte meg. Sajnálatos módon Borbás a lapokat beosztotta az ő nagyszámú gyűjteményébe, így azokat fenti dolgozata megírásánál nem használhatta fel. Latzel egyébként az első, ki mohákat is gyűjtött és határozott, Nyíregyháza környékéről 7 mohafajt ismertet jóval későbbi tanulmányában (52), részben a Sóstói-erdőből, részben a városkörnyék nedves-homokos vidékéről. Borbásrészére küldött növényeket Illés Nándor(1836-1907) főerdőtanácsos is, ezek közül említésre méltó az azóta kipusztult Daphne cneorum (8) a gebei (Nyírkáta) útfélről. Illés A Nyírség erdeiről rövid ismertetést is közölt (42), melyben az állományalkotó fafajokról, azok elterjedéséről, megoszlásáról írt. Ebben az évszázadban az Ecsedi-lápot kutatta még Bodnár Béla 1882 és 1890 között előbb mint diák, utóbb mint hódmezővásárhelyi gimnáziumi tanár. Nyomtatott közleménye nem jelent meg, de herbáriuma - ugyan kevés idevonatkozó lappal - a hódmezővásárhelyi múzeumban fellelhető. A növénytársulások kutatóinak kora Bár a múlt században Kerner, Borbás s mások munkáiban a florisztikai elemzések mellett kezdetleges társulástani megállapításokat is találunk, azonban ennek a tudományágnak a létrejötte hazánkban és a Nyírségen is századunk elejére tehető. BernátskyJenő( 1873-1945) a Magyar Nemzeti Múzeum Növénytárának segédőre, később a Szőlészeti Állomás osztályvezetője az, aki 1899. június elején tett kirándulásán Nyíregyháza-Nyírbátor között a legelők, erdők, 91
