A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1989-1990 (Debrecen, 1992)

Természettudomány - Bozsko Szvetlana: A magyarországi avifauna dinamizmusának felülvizsgálata. 1960–1988

előfordulások többsége a Szlovákiával szomszédos Duna menti vidékre esik (5. ábra). Az adatokból kiemelhető az 1985. VII. 13.-i egy juvenilis, még sárga szájzugos madár fogása Pomázon ( Gál, 1986), ami a pirók magyarországi költésének lehetőségét látszik megerősíteni. 55. Emberiza cirlus - Sövénysármány. Új mediterrán fajunk. Költését először 1975-ben állapították meg egyidejűleg a Villányi-hegységben (Jánossy, 1976) és Budaörsön ( Varga, 1984). Terjeszkedésében a madarak a mediterrán jellegű területekhez ragaszkodnak (6. ábra). 1982-ben egyik Villányi pionírpopulációja a hegység erdős-szőlős déli lejtőin 140-200 m magasságban létezett. A másik a Mecsek déli lejtőin, Pécs zöld területein és szuburbán kultúrbiotópokban telepedett meg ( Waliczki és tsai, 1983). A hazai szigetpopulációi a főareától északra eső kisebb tartós exklávét alkotnak. 56. Emberiza cia - Bajszos sármány. Mint költő faj csak 30 éve ismert Magyarországon, bár teleléskor korábban is gyakran fordult elő mediterrán tájainkon (Budaörs). Magyar állomány a Szlovák Karszton 1954 óta ismert (Hudec, 1983) pelőci populációnak egy része. Első fészkelését 1955-ben Jósvafőnél bizonyították, 1959-ben a Bükkben a Bélkő hegygerinc déli karsztlejtőin, 700 m magasságban is találtak fészket (Szabó, 1962). A faj erőteljes expanziója az 1970-es években indult meg. Azóta a bajszos sármány rendszeresen költ Börzsönyben, Pilisben, a Budai-hegyekben és szerte a Középhegységben (Dénes, 1984). Az 1980-as években már a Mecsek és a Villányi-hegység megfelelő területein észlelik ( Waliczki és tsai, 1983). Az egyre gyarapodó populációnk (7. ábra), a szlovákiai telepeivel együtt terebélyesedő exklávét képez az area északi peremén. A faj további terjedése reálisnak látszik. * Ezúttal is hálás köszönetet mondok a hasznos szakmai konzultációjáért dr. Udvardy Miklósnak, dr. Varga Zoltánnak, dr. Bankovics Attilának, Haraszthy Lászlónak. 5. ábra. A karmazsin pirók (Carpodacus erythrinus) terjeszkedése Magyarországon (előfordulási adatok) 68