A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1989-1990 (Debrecen, 1992)
Muzeológia - Gazda László: Jelentés a Déri Múzeum és a megyei múzeumi szervezet 1989. és 1990. évi munkájáról
pontok díszítménykincse" és a „Debrecen város magisztrátusának jegyzőkönyvei 1571." című munkái. Az irodalmi osztályon Keresztesné dr. Várhelyi Ilona megkezdte az új Kölcsey - állandó kiállítás előkészítését (tématerv), folytatta a Katolikus Lexikon irodalmi részének szerkesztését, egy színháztörténeti cikk átdolgozását. Szerkesztője volt az 1990. évi Csokonai Kalendáriumnak, s ugyanezen kalendárium számára helytörténeti cikket írt. Az Erdélyi Tükör szerkesztőbizottsági tagja volt, melyben több feldolgozása is megjelent: „Erdély címere és nemzeti színei", „Emberkatedrális (Márton Áron értékszemlélete)", „Erdélyi folyóirat Finnországban", Domokos Pál Péter könyvének ismertetése. Egyik rendezője volt az új szerzeményi kiállításnak. Lakner Lajos megkezdte tudományos feldolgozását a debreceni irodalmi napok anyagából, topográfiai anyaggyűjtést végzett a Debreceni Képes Kalendárium 20. évfolyama és Zoltai Lajos helytörténeti adattára alapján. Elkészült a „Tamási Áron regénymodellje" című tanulmánya, 18 szócikk a Katolikus Lexikon számára és Csokonai egykori lakhelyéről készült munkája. A természettudományi osztályon dr. Lovas Márton forgatókönyvet készített a SzatmárBeregi Tájvédelmi Körzet és a Déri Múzeum őslénytani gyűjteményét bemutató kiállításokhoz, társrendezője volt az új szerzeményi kiálh'tásnak. Megjelentek: „A banki bemutatóhely és arborétum" (0,5 ív), „A debreceni Erdőspuszták növényvilága" feldolgozásai (TKM füzet), dr. Ötvös Jánossal közös munkája: „Tallózás a Déri Múzeum herbáriumában" címmel. Korreferátumot tartott a kaposvári konferencián. A Hajdúsági Múzeumban dr. Nyakas Miklós tanulmányt készített a Hajdúkerület főkapitánya választási rendjéről, a hajdúkerületi székház építéstörténetéről, a hajdúvárosok címereiről és a Partiumról. Megírta Sárrétudvari 16-19. századi történetét (2,5 ív) és Biharnagybajom legújabbkori történetét (2,5 ív) a monográfiák számára. Tanulmányt készített Barcsa János: Hajdú-Nánás monográfiájának reprint kiadásához (1 ív). Megjelent a hadházi hajdúkról írt kisebb munkája, szerkesztette a Hajdúsági Múzeum Evkönyve VII. kötetét. Csiszárné Deli Edit tanulmányt írt a Hajdúsági Múzeum csengőgyűjteményéről, egy feldolgozása jelent meg (bútor, lakásbelső) a megyei népművészeti kötetben. A Bihari Múzeumban Császi Irén szerkesztette a Bihari Dolgozatok 9. számát. Előkészületben van a Bihari Múzeum állandó kiállításának vezetője, adatgyűjtést végzett az Orbán Balázs bibliográfiához, kiállítási forgatókönyvet és katalógust készített megyei népművészeti és a „Polgári forradalom és szabadságharc" kiállításhoz, dr. Juhász Imrével közösen megjelent a „Vezető a Bocskai István Múzeum állandó kiállításához" című munkája. A Bocskai István Múzeumban dr. Juhász Imre feldolgozásokat készített „Pávai Vájna Ferenc életútja, emlékezete", „A hajdúszoboszlói középfokú oktatás története (1876-1980)", „A kisgazdapárti ifjúság helyi szervezetének története", „Adatok a helyi Méhész Egylet történetéhez (1929-1944)" címmel. Megjelent Császi Irénnel közösen a „Vezető a Bocskai István Múzeum állandó kiállításához" című munkája. Nagy Ibolya témagyűjtést végzett a szoboszlói temetkezési szokások témakörben, megkezdte az I. világháborús levelezési anyag feldolgozását. A Karács Ferenc Múzeumban Arnóth Sándor adatgyűjtést végzett a püspökladányi zsidóság történetére vonatkozóan. A balmazújvárosi Helytörténeti Múzeumban Pozsonyi József kisebb feldolgozást készített „Adalékok Balmaz történetéhez", „A körök, egyesületek jelentősége és szerepe Balmazújváros társadalmában a két világháború között" (e témakör további kutatásához elnyerte az OTKA anyagi támogatását). Témagyűjtést végzett a balmazújvárosi németek történetére vonatkozóan. Az Újvárosi Dolgozatok 4. számaként megjelent a „Deportáltak - Balmazújvárosról elhurcoltak visszaemlékezései" társszerzővel készült munkája, forgatókönyvet készített „A várossá avatás útja" és a „ 100 éves a Balmazújváros Önkéntes Tűzoltó Egyesület" kiállításokhoz. A muzeológia területén dr. Gazda László tanulmányt készített Biharnagybajom felszaba557