A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1989-1990 (Debrecen, 1992)

Természettudomány - Bozsko Szvetlana: A magyarországi avifauna dinamizmusának felülvizsgálata. 1960–1988

Bozsko Szvetlána A magyarországi avifauna dinamizmusának felülvizsgálata, 1960-1988 Egy földrajzi terület faunája nem maradhat változatlan az idő során. A magyarországi ornitofauna hosszútava dinamikájának első átfogó elemzése Kéve és Udvardy nevéhez fűződik {Kéve, Udvardy, 1951; Udvardy 1969 a, b, 1983). Munkáikban a két tudós nem csak az 18601960 között lezajlott évszázados faunaváltozásokat analizálja, hanem a Kárpát-medence avifauna állatföldrajzi aszpektusaival is foglalkozik, ami később alapul szolgált Udvardynak (1969 a;) a faunadinamizmus-elmélet kidolgozásához. Ezzel majdnem egyidejűleg Farkas (1967) tollából jelenik meg a Magyarország ornitogeográfiája c. német nyelvű könyve is, amelyben a szerző főleg a területi állatföldrajzra helyezi a hangsúlyt, de foglalkozik a magyar ornisz történelmi fejlődésével és az 1960 előtti változásaival. 1960 óta tanúi vagyunk a rendkívülien intenzív és mély faunaváltozásoknak Európa-szerte és országunkban egyaránt, amelyek a populációs átrendezéseken kívül az elterjedési területek átformálásával is párosulnak. A jelenlegi változások gyors üteme egyre aktuálisabbá teszi a faunadinamizmus újabb felülvizsgálatát Magyarországon. Ehhez jó alapot nyújtanak az előbb említett Kéve és Udvardy munkái, amelyek egyben összehasonlító anyagul is szolgáltak a mostani kutatáshoz. Jelen tanulmányomban az Udvardy-féle faunadinamizmus elméletét követem ( Udvardy 1969 a,) amely szerint a faunadinamizmus vizsgálatához csak olyan fajok alkalmasak, amelyek areájának marginális régiója az adott területre esik. A mozgékony fajok arányszámát Udvardy a fauna dinamikus potenciáljának nevezi, amely a dinamizmus jelzőjeként alkalmazható. Azok a fajok, amely elterjedési határa adott időben eltolódott, a realizált, és amelyeké nem változott - a nem realizált dinamikus potenciált alkotják. Munkámban e mutatók segítségével megkísérlem kiértékelni az utolsó 28 év változásai irányait, amit az olyan madárfajok státusváltozásának analízisére alapozok, amelyek areájának peremi zónája Magyarországra vagy a közvetlenül szomszédos területre esik. Kéve és Udvardytól eltérően, vizsgálatom nem a Kárpátmedencére, hanem Magyarország jelenlegi politikai határaira korlátozódik. Ezt célszerűbbnek látom a gyakorlati faunisztika szempontjából, de egyben jobban megfelel a mai nemzetközi felfogásoknak is. Azt hiszem ilyen módosítás nem vonhat magával komoly állatföldrajzi hibát azért, mert a Kárpát-medence nagyobbik része Pannonicum provinciához tartozik, amely zömében Magyarország határain belül terül el. A költő avifaunánk fajjegyzékét és az elterjedési adatait a legfrissebb forrásokból vettem át (Kéve 1984, Haraszthy 1984 a, 1988;). A chorológiai vizsgálathoz segítségemre volt Voous (1960), Makatsch (1964) térképanyaga, valamint Peterson és tsai Európa madarai c. könyvének legújabb és átdolgozott kiadása (1986) és részben a Nyugat-Palearktikai sorozat megjelent kötetei (Cramp 1982-1983). Néhány újonnan letelepedett fajról eredeti térképeket közlök. 51