A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1989-1990 (Debrecen, 1992)

Művelődéstörténet - Bényei Miklós: A Magyar Tudós Társaság ügye a reformkori országgyűléseken

gyűlési akció eredménye volt, amely még Toldy titkárrá választása előtt megindult. Természetesen a Tudós Társaságban is megfogalmazódott ez az igény, és Toldy közbenjárása is tény; sőt a párhuzamos próbálkozás elő is segíthette a diétái követelés (amely mögött szintén az akadémiai tagok húzódhattak meg) teljesítését. Egyébként az idézett törvénycikket a fentebb megnevezett szerzők nem említik. A kötelespéldány-juttatás révén az egyre szorítóbb anyagi gondokkal küszködő Tudós Társaság a célszerű működéshez elengedhetetlen hazai kiadványokat ingyen megszerezhette, könyvtára - legalábbis hazai könyvekkel, folyóiratokkal stb. - megfelelően gyarapodhatott. Pontosabban gyarapodhatott volna, mert a nyomdák nem hajtották végre maradéktalanul a rendeletet, majd a törvényt sem, termékeiket csak hiányosan küldték meg. Ilyenformán az Akadémiai Könyvtár állományának feljesztése (jórészt hagyatékokból, adományokból, kismértékben vásárlásokból, cserékből) továbbra is rendszertelen volt.

217 Szabolcs megye már az országgyűlés kezdeti szakaszában, az 1839. július 1-jei kerületi, majd a július 16-i országos ülésen megújította indítványát: a magyar nyelv előmozdítására egy millió, ebből a Tudós Társaságra 200000 ezer pft-os országos ajánlást tegyenek.

218 Harmadszor is visszhang nélkül maradt, mert az alsótábla az Akadémiát illető ponttal egyelőre nem foglalkozott. A kérdés fontosságát azonban máshol is felismerték; ezt bizonyítja, hogy Bács megye az országos sérelmek és kívánatok közé felvétette: indítsanak országos gyűjtést a Tudós Társaság javára. A gravaminális küldöttség és a két tábla ezt külön tárgyalásra utalta,

219 de végül is nem tűzték napirendre. Az excerpták számbavételénél, az 1839. szeptember 30-i kerületi ülésen hangzott el, hogy a Tudós Társaságot egyesítsék a Nemzeti Múzeummal, ám ezt azonnal el is ejtették.

220 Ugyanitt, egy nappal később a sajtószabadság tárgyköréhez tartozónak ítélték azt a kívánságot, hogy az Akadémia kiadványait mentesítsék a cenzúra alól.

221 Az előző diétához képest még határozottabban, pontosabban vetődött fel az Akadémia országgyűlési ellenőrzésének, illetve most már irányításának igénye. Ezúttal is Borsod megye, a reformellenzék egyik bázishelye volt a kezdeményező. Az országos sérelmek és kívánatok között (a jelentést 1839. november 12-én nyújtották be) szerepelt: „Borsod Vármegye kívánja, hogy a' magyar tudós Társaságnak minden állapotjáról az Országgyűléseire mindenkor kimerítő tudósítás tétessék, az Országgyűlése pedig a' netalán tapasztalandó fogyatkozásoknak gyökeres orvoslásokról, 's ezen még csak zsengéjében lévő nemzeti szép Intézet bővebb virágoztatásának módjairól czélirányosan rendelkezzék."

222 Azaz a borsodiak már nemcsak a puszta beszámoltatást (ellenőrzést) követelték, hanem a rendelkezést (irányítást) is, nyilván a főbb alapelvek, célkitűzések szintjén. A gravaminális küldöttség a kívánatot a beszámoltatásra szűkítve értelmezte, és mivel azt az 1836. április 12-i királyi válasz már elfogadta, csupán annyi tennivalót látott, hogy az 1836. április 30-i felirat tartalma szerint foglalják törvénybe a Tudós 217. F. Csanak D. i. m. 49-60.; Berlász J. i. m. 203. - A könyvtár reformkori történetéről 1. még: F. Csanak D. i. m. 60-68.; Berlász J. i. m. 203-204. 218. Konkoli Thege Pál: 1840-dik évi országgyűlés (Pest, 1847) 1. köt. 120.; 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország Közgyűlésének jegyző könyve. 1. köt. Posony, 1839) 165. (a továbbiakban: Ogy Jkv 1839-40). 219. Ogy írásai 1839-40. 2. köt. 299., 3. köt. 117.; Stuller Ferenc: Országgyűlési Tudósítás. Országos Széchényi Könyvtár Kézirattára Quart. Hung. 1426. 6. köt. 2/1. f.; Ogy Jkv 1839-40. 2. köt. 255.; 1839-dik évi június 2-kán rendeltetett magyar országgyűlésén a' méltóságos Fő-rendeknél 1840. februaius 25-dikétől május 12-ig tartatott országos ülések naplója (Pozsony, 1840) 259. (a továbbiakban: Főendi Napló 1840). 220. Sárváry Ferenc és Antal: Napló az 1839-ki országgyűlésről. Országgyűlési Könyvtár Vlo:Ic: 1839/40. 3. köt. 123. 221. Uo. 4. köt. 1/2. f. 222. Ogy írásai 1839-40. 2. köt. 294. 479