A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1989-1990 (Debrecen, 1992)
Művelődéstörténet - Bényei Miklós: A Magyar Tudós Társaság ügye a reformkori országgyűléseken
tőke kamatait használnák, azzal a megszorítással, hogy a kamatok egyhatod részét mindenkor csatolják a fundushoz. Felvetette a bizottság azt is, hogy a Társaság részére kérjenek könyvnyomtatási privilégiumot és ennek jövedelmével szintén növeljék az alapot. 102 Az alsótábla 1826. április 1-én - országos ülésben - elfogadta a Plánumot. Mindössze két lényegi módosítást eszközölt: még két osztályt - a történelmit és a jogtudományit - csatolt a tervezetben szereplő négyhez; a 12 rendes tagot a hat osztály között egyenlően kívánta elosztani, azaz 2-2 lenne mindegyikben. 103 A főrendek szóbeli üzenetben - április 6-án - szintén jóváhagyták a szöveget, néhány stiláris kiigazítással. 104 Az országgyűlés 1826. április 17-én, a preferenciális sérelmeket és kívánságokat tartalmazó feliratban, a magyar nyelv előmozdítását tárgyazó résznél kérte a királyt, hogy törvényt alkothassanak a Magyar Nemzeti Tudós Társaságról. (Mellékelték az országos küldöttség jelentését, a Plánumot és a magyar nyelv terjesztésére tett javaslatot, valamint az eddigi ajánlatok listáját.) Ugyanitt kérték, hogy a magyar munkák jutalmazására fordítsák és iktassák törvénybe a Marczibányi-alapítványt is. 105 A válasz azonban sokáig késett, majdnem egy évig. A magyar kancellária ugyan már május 26-án továbbította vélményét a királyhoz, az udvarnál aztán elakadt. 106 Egyelőre ez nem zavarta a rendeket; ezt bizonyítja, hogy szaporodtak az alapítványok. Néhányan már annak hírére elszánták magukat az ajánlásra, hogy az országos bizottság kidolgozta a Plánumot. Március 7-én három Pozsonyban tartózkodó főnemes - Batthyány János, Eszterházy Mihály és ifj. Eszterházy Károly gróf - írt alá fundacionális levelet 10-10 000 pengő ft-ról. 107 A március 17-i alsótáblai ülésen ismertették Teleki József gróf írásbeli nyilatkozatát, mely szerint maga és testvérei, valamint mostohaanyja nevében „az édes Attyokról reájok szállott nevezetes Könyv-Tárt, az újonnan felállítandó Magyar Tudományos Intézetnek ajánlja", mégpedig „a haza minden polgára" használatára, azaz nyilvános könyvtárnak. Egyúttal 5000 pft-os alapítványt tettek a könyvtáros fizetésére (évi 300 pft), akit a rendes tagok közül a család jelöl ki és a nádor (mint az intézet fővédnöke) erősít meg. F. Csanak Dóra szerint „az alapítólevéljellegzetesen a művelt és hozzáértő magángyűjtő szemléletét tükrözi". Erre utal, hogy igyekezett megakadályozni a gyűjtemény elkallódását és megígérte a további gyarapítást (ajándékokkal) is. Kikötése volt, hogy a köteteket nyomtatott bélyeggel lássák el és azok más könyvekkel nem keverhetők össze, évente legyen ellenőrzés, az elkülönített állomány mindig a Telekikönyvtár nevet viselje. A család ezzel a közel 30000 kötetes állománnyal megvetette az Akadémiai Könyvtár alapját, így az utókor méltán tekinti őket ezen intézmény alapítójának. 108 1826. április 19-én a négy első ajánló is aláírta fundacionális kötelezvényét, ami aztán formailag mintául szolgált a többi hasonló levélnek is. A dokumentum véglegesen tisztázta: Széchenyi István évi jövedelmét 60 000 pft-ban állapítja meg és valójában nem ezt az összeget, hanem annak évi kamatait kívánja befizetni az Akadémiának. Hasonlóan nyilatkozott a másik három alapító is. Széchenyi (és három társa) feltételül szabta, hogy az országos küldöttség által kimunkált alapelvek szerint lehet csak felhasználni ajánlatát, és „hogy ezen magában álló, 's maga által kormányzandó tsupán Tudományos Intézet semmi más Intézetekkel soha öszve ne köttessen, hanem ártatlan Tudományos foglalatosságait Királyom és Hazám' egyesített javára, 102. Ogy írásai 1825-27. 1. köt. 253-262. Részletesen ismerteti Szász K. i. m. 121-125. 103. Ogy írásai 1825-27.1. köt. 302. Említi: Vázlatok a Magyar Tudományos Akadémia félszázados történetéből (Bp., 1881) 2.; Szász K. i. m. 126. 104. Ogy Jkv 1825-27. 2. köt. 308. 105. Ogy írásai 1825-27. 1. köt. 326-331.; magyar fordítása: 3. köt. 1516-1519. 106. Szekfű: Iratok 363-365. 107. Ogy írásai 1825-27. 1. köt. 246-249. 108. Uo. 281-283.; Ogy Jkv 1825-27. 2. köt. 234. - Ismerteti Szász K. i. m. 128. Részletesebben szól az alapításról KollányiF. i. m. 63-64.; Ferenczi Zoltán: A M. T. Akadémia könyvtárának megalapítása. = Akadémiai Értesítő, 1926.7-10.; F. Csanak Dóra: Az Akadémiai Könyvtár története a szabadságharcig. = Magyar Könyvszemle, 1959. 48-49. 464
